Felmennek a miniszterhez

Mint emlékezetes, Dióslaki Gábor, a szövetség elnöke azért indított pert az adóhatóság ellen, mert véleménye szerint az APEH jogszerűtlenül járt el, amikor a tőzsdei határidős ügyletek után fizetendő forrásadó alapját nem engedte csökkenteni a hasonló ügyletekből származó árfolyamveszteség összegével. Igaz, az ilyen fajta forrásadóalap-csökkentést az szja-törvény módosítása egyértelműen csak 1998 elejétől teszi lehetővé, a TEBÉSZ elnöke szerint viszont az Alkotmánybíróság egy korábbi állásfoglalása alapján már korábban is érvényes kellett legyen ez a fajta számítási mód. A testület állásfoglalása szerint ugyanis csak a valós jövedelmeket lehet megadóztatni.
A szövetség elnöke azért fordult az illetékes miniszterhez, hogy foglaljon állást arról, vajon mi volt a jogalkotó szándéka az adott jogszabály megalkotásakor. Az állásfoglalás Dióslaki szerint meggyorsítaná a folyamatban lévő pert, amelyet legutóbb a Pesti Központi Kerületi Bíróság a Fővárosi Bíróság hatáskörébe utalt (NAPI Gazdaság, 1999. január 22., 12. oldal).
Az ügy pikantériája, hogy az APEH által kiadott "Útmutató az 1997. évi adóbevalláshoz" című kiadvány 123-124. sz. sorai szerint a tőzsdén kívüli határidős ügyletből származó jövedelem is értékpapír-elidegenítésből származó, vagyis árfolyamnyereség címén megszerzettnek minősül. Dióslaki szerint ez azt jelenti, hogy amennyiben a kérdéses időszakban az árfolyamnyereség nem tőzsdei, hanem azon kívüli határidős ügyletből származott, akkor már lehetőség nyílt az árfolyamveszteség említett módon való elszámolására.
Az árfolyamveszteséget egyébként nem csak a határidős ügyletek esetén lehet figyelembe venni. A tőzsdei befektetések során (például részvény-adásvétel esetén) az elszenvedett árfolyamveszteség 20 százalékával csökkenteni lehet ugyanis az egyéb értékpapírokból származó jövedelem után fizetett forrásadó összegét.
L. A.