Legfontosabb a társaság minősége

Mielőtt azonban levonnánk a tanulságot, hogy a magyar befektetők teljes tévhitben élnek, meg kell jegyezni, hogy a tanulmány nem a kis kapitalizációjú, illetve fejlődő piacokra szakosodó, hanem a kifejezetten nagy alapok viselkedésével foglalkozik. Az intézményi befektetőknek a befektetéseik országok, illetve régiók szerinti rangsorolása mindenképpen érzékelhető, és például a hasonló ágazatba sorolható, de különböző nemzetiségű társaságok P/E értékeinek eltérésén is látszik. Tekintettel arra, hogy az alapkezelők döntésében első helyen szerepel a társaság minősége, a magukról rendszeresen részletes információt közlő magyar társaságok könnyebben és olcsóbban juthatnak tőkéhez, mint kevésbé közlékeny társaik - vélekedett Hegyi Gábor, a CDR magyarországi partnere, a Capital Communications ügyvezető igazgatója.
Ezen a cégen keresztül többek között a Mol és a Matáv kibocsátásában is segédkező CDR az Egyesült Államok és Anglia 100-120 legnagyobb intézményi befektetői közül 44-68 társaság vezető alapkezelőjével készített személyes interjút. Az amerikai és brit intézmények befektetési szempontjai jelentős hasonlóságot mutatnak. Az amerikai alapkezelők 45, a britek 53 százaléka valószínűnek tartja, hogy idén növeli európai befektetései arányát. Az alapok 57 százaléka csak egy bizonyos minimális kapitalizációt elérő társaságba fektet. Ez a minimum az amerikaik esetében átlagban 1,1 milliárd, a briteknél több mint 500 millió dollár. A felmérésben szereplő intézmények kedvelt ágazata volt a gyógyszeripar és a távközlés, ezzel szemben az olaj- és gépipart a kevésbé kedvelt szektorok közé sorolták. Az alapkezelők többsége úgy ítélte meg, hogy a távközlési ágazatot jobban ismeri, mint a gyógyszeripari szektort.
A célba vett társaság értékelésekor a három legfontosabb szempont közé sorolták a menedzsment minőségét, a vállalati stratégiát és az eredmény szerkezetét. A fontossági sorrendben igencsak hátul kullogott a kisbefektetők számára gyakran nagy jelentőséggel bíró osztalékpolitika. A döntéshozók információforrásai között az első helyen áll a személyes találkozás a célba vett társaság vezetőjével, a saját elemző csapat tanulmányai, illetve az éves jelentések. Ezzel szemben a legkevésbé fontos információforrások között találhatjuk meg az írott sajtót.
A megvizsgált amerikai alapok jelentős többsége, 61 százaléka számára nem fontos, hogy a befektetési célpont részvényei az amerikai részvénypiacon is forogjanak. Az amerikai alapok 59 százaléka esetében előfordult, hogy volt vagy van magyarországi befektetése. A tanulmányból az is kiderül, hogy az alapok ennél nagyobb hányada (64 százaléka) rendelkezik lengyelországi befektetésekkel.
R. B.