Lapunk információi szerint a Templeton-alapok kezelője és az alap értékpapírjainak belföldi forgalmazását tervező OTP Értékpapír Rt. fellebbez az MNB azon döntése ellen, amely nem engedélyezi az alap befektetési jegyeinek hazai forgalombahozatalát. Eközben az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet visszavonta az alap belföldi forgalmazására adott engedélyét.
Az OTP Értékpapír Rt. és a Templeton-alapok kezelője fellebbez az alap hazai megnevezésben "kollektív befektetési értékpapír"-jainak belföldi forgalombahozatalát nem engedélyező MNB-döntés ellen. Mint emlékezetes, a világ tíz legnagyobb alapkezelője közt számon tartott Templeton tavaly december végén kapott engedélyt az ÁPTF-től, hogy befektetési jegyeit Magyarországon az OTP Értékpapír Rt. szervezésében forgalmazza. Az ilyen típusú tranzakcióhoz azonban a devizakódex előírásai szerint a Magyar Nemzeti Bank mint illetékes devizahatóság engedélye is szükséges. A jegybank már korábban meg is adta erre a szükséges engedélyt, azonban a kiadott jogosítvány 1998. december 31-én lejárt. Ezután az MNB - a nemzetközi tőkepiacokon bekövetkezett kedvezőtlen változásokra és a tőkekiáramlás megakadályozására hivatkozva - nem újította meg a kérdéses engedélyt.
A fellebbezés vélhetően módosításokat is tartalmaz az eddigi elképzelésekhez képest, nevezetesen a forgalombahozatal során a forgalmazó jobban igazítaná majd az akciót a devizakódex vonatkozó fejezeteihez. Így vélhetően csak azon alapok értékpapírjainak forgalmazását kérelmezik, amelyek az OECD-tagországokban kibocsátott, legalább befektetői kategóriába sorolt értékpapírjait vásárolják. Ezeket ugyanis a jogi szabályozás alapján Magyarországon devizabelföldinek minősülő személyek is vásárolhatják.
L. A.
**** KERETBEN ****
Kivonulás Oroszországból
A Templeton-alapok értékpapírjainak oroszországi forgalmazója megszünteti a papírok vásárlását, illetve eladását - írja a Wall Street Journal Europe. A döntés indokai közt szerepel, hogy a nyár óta tartó pénzügyi válság folyamán pont az az orosz középréteg vesztette el érdeklődését a hasonló típusú befektetések iránt, amelyet az alap helyi indításakor megcélzott az alapkezelő. Az érdeklődés hiánya miatt a rubelben denominált értékpapíralap nem tudta összegyűjteni azt a minimum 120 ezer dollárt, amelyet az orosz törvények az ilyen típusú alapok számára előírnak.