Nehéz helyzetbe hozhatja a Rábát a DAM leállása

A Rába határozottan cáfolta, hogy befektetőként részt vállalna a DAM (Diósgyőri Acélművek) megmentésében. A győri gépipari társaság ezzel az elmúlt napokban napvilágot látott hírre reagált, amely szerint a DAM megmentésére szerveződő magyar ipari csoportban kisebb cégek mellett a Csavar és Húzottáru Rt., valamint a Rába is részt venne. A Rába részéről sem pénzügyi támogatás, sem tőketulajdonlás nem jöhet szóba, az acélgyár működőképességének helyreállításában való ideiglenes részvételről viszont valóban folynak tárgyalások - áll a társaság közleményében. A DAM megsegítését az indokolja, hogy a Rába acélipari alapanyagainak mintegy harmadát a diósgyőri cégtől vásárolja. A járműgyártáshoz szükséges minőségi acélokból a nemzetközi piacokon megfelelő a kínálat, a kiállást a Rába és a DAM évtizedes szoros kapcsolata magyarázza - áll a közleményben. Megfigyelők szerint azonban a baráti szívességnél többről van szó, a Rábának ugyanis - a szállítási költségek miatt - jóval drágább lenne az említett alternatív beszerzési forrásokhoz nyúlnia. Különösen azt figyelembe véve, hogy jelenleg elég közelről, a DAM győri konszignációs raktárából elégítik ki a gépgyár igényeit.
A segítség formájáról gőzerővel folynak a tárgyalások, ám döntés valószínűleg csak a hónap közepén születhet - mondta lapunknak Horváth Mihály, a Rába pénzügyi igazgatója. A közvetlen pénzügyi segítség lehetőségét kizárták, inkább valamilyen hosszú távú vásárlási garanciavállalással támogatnák a DAM-ot, amely ennek birtokában könnyebben juthatna hitelhez. A Mercedesszel kilátásba helyezett beszállítói kapcsolat alakulásáról egyelőre nincs újabb hír, mint Horváth elmondta, a Rába-alvázak tesztelése (aminek befejezését korábban januárra ígérték) folyik, ennek eredményét várhatóan csak a második félévben hirdetik ki. A Rábával kapcsolatos "örök kérdés", egy esetleges szakmai befektető megjelenése a közeljövőben nem valószínű - mondta Horváth Mihály.
A Rábával kapcsolatban álló cégek most is érdeklődnek a társaság működése iránt, ám konkrét megkeresésről vagy ajánlatról nem tudott beszámolni a pénzügyi igazgató. Cáfolta ugyanakkor azokat a pletykaszinten elterjedt híreszteléseket is, hogy a Rába és a Mezőgép valamilyen fúzióról vagy egyéb együttműködésről tárgyalna. Mint elmondta, a két cég között semmilyen kapcsolat nincs, és a termékszerkezet különbözősége miatt ennek nincs is realitása. Megfigyelők szerint a híresztelések még korábbi információkon alapulhatnak. A Rába privatizációja előtt ugyanis a kanadai Linamar, a Mezőgép későbbi többségi tulajdonosa érdeklődött a győri cég iránt. A pletykában szereplő másik érintett fél, a Mezőgép is határozottan cáfolta a híresztelést. Sőt, a NAPI Gazdaság kérdésére a Linamar vezérigazgató-nője, Linda Hasenfratz is teljesen megalapozatlannak nevezte az értesüléseket, miszerint a Mezőgép vagy a Linamar érdeklődne a Rába iránt. Mint mondta, semmilyen egyesülési vagy egyéb tárgyalások nincsenek a két cég között.
Az orosházi Mezőgép ugyancsak vásárlója a DAM-nak. A Mezőgép által felhasznált minőségi hengerelt alapanyagok egy részét Magyarországon csak a diósgyőriek gyártják, így a DAM leállását a Mezőgép is megérezte.
Bár külföldről megoldható a beszerzés, a partnerváltás nem olyan egyszerű feladat - mondta Czövek Zsolt, a Mezőgép befektetői kapcsolattartója. A társaságnak egyébként továbbra is gondot okoz a mezőgazdasági gépek világpiacán tapasztalható pangás. A cégnek 1999-ben mintegy 30-31 százalékkal csökkent a mezőgazdasági gépgyártásából származó árbevétele, amit nem tudott teljesen ellensúlyozni az autóalkatrész-gyártás hasonló arányban, 30 százalékkal emelkedő forgalma. A két üzletág most jutott el az 50-50 százalékos arányhoz, persze ami az árbevételt illeti. Az eredményesség szempontjából más a helyzet, míg ugyanis egy bonyolult mezőgazdasági gép árrése akár 50 százalék is lehet, az autóalkatrészeken jó esetben 10-15 százalékot tudnak realizálni - mondta Czövek. A mezőgazdasági gépek piacán egyébként jelenleg is bizonytalan a helyzet, bár a rendelések szinten maradásából arra lehet következtetni, hogy ez a piaci szegmens elérte a mélypontot. A társaság ebben az esztendőben mezőgépeladásból származó árbevételének 10 százalékos emelkedésére számít.
A Mezőgép tavaly 3,2 milliárd forintot fordított beruházásra, az idén a tervek szerint 1,8 milliárdot költenek ilyen célra. A cég mind 1998-as eredményét, mind lekötött betéteit felhasználta tavaly, így az idei beruházások egy részét hitelből - mégpedig nem tulajdonosi, hanem bankhitelből - kell finanszírozniuk. A társaság február 14-én teszi közzé gyorsjelentését, amely az elemzők várakozása szerint a tavalyinál 45 százalékkal alacsonyabb, 106 forintos részvényenkénti eredményt tartalmaz majd. Ez az idén - a NAPI Befektető által számolt elemzői konszenzus szerint - 141 forintra emelkedhet, igazi megugrás azonban a most folyó beruházások termelésbe állása után, 2001-ben várható.
M. G.