Rövidebb volt a január-effektus

Az új magyar tőzsde még tízéves sincs, de ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy kialakuljanak spekulánsbabonák. Ezek egyike a január-effektus, amely szerint az év elején rendezik át portfóliójukat a nagy külföldi alapkezelők, ezért a piac év eleji viselkedése az egész esztendőre iránymutató lehet. Mivel a parkett környékén hagyományosan az optimisták vannak többségben - ennek az sem mond ellent, hogy a határidős kötésekhez a másik oldalra is szükség van -, az elmúlt hat év mindegyike emelkedéssel indult. Ebben szerepet játszik az is, hogy - magyar sajátosságként - az év első három munkanapján a BÉT zárva van, miközben a világ tőzsdéi működnek, ám az egyre növekvő mértékű - idén már 7,4 százalékos - évkezdő boom akkor is figyelemre méltó. A részvényforgalom - a tőzsdei kimutatásoktól eltérően nem duplikált, hanem tényleges forgalmat számolva - januárban 303,6 milliárd forintra rúgott, amely alig 5 százalékkal haladja meg az 1998-as havi átlagot. A napi százmillió dolláros átlagos részvényforgalom ugyanakkor a feltörekvő tőzsdék mezőnyében már előkelő helyet biztosít a BÉT-nek.
Amíg a korábbi években a trendek hosszabb ideig kitartottak, 1999-ben a robbanásszerű évkezdet után szinte hetenként változott a tőzsde hangulata. A havi csúcsot 8-án érte el a BUX 6913 ponttal, majd a brazil sokk következett, egy hét múlva 5793 pontnál viszont megfordult a trend. Azóta - ha nem is egyenletesen - a kereslet nagyobb, a 6551 pontos havi zárás 3,16 százalékos havi növekedést jelez. Ha a babona beigazolódik, viszonylag jó évnek nézhetünk elébe, még ha nem is számíthatunk az 1996-97-es bő esztendők visszatérésére.
KORÁNYI G. TAMÁS