Ellentmondásos elképzelések a MiZó jövőjéről

Borókai Gábor kormányszóvivő tegnapi tájékoztatása szerint Fónagy Jánosnak, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának a vezetésével kormányzati bizottság jött létre a MiZo Baranyatej Rt.-nél kialakult helyzet kezelésére. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint még nem eldöntött a beavatkozás formája, a várható intézkedések között szerepel a felszámolás, a csődeljárás és az állami részvényvásárlás is.
A kormányszóvivő nem fejtette ki bővebben, hogy mi alapján kezdeményeznének felszámolást, illetve csődeljárást a tejipari társaság ellen, hiszen egy ilyen jogi lépéshez bizonyos előfeltételek szükségesek. (Például egy elismert lejárt tartozás alapján benyújtott felszámolási kérelem.) Jederán Miklós, a MiZo egyik fő tulajdonosa tegnap egy sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a MiZo megállapodott legnagyobb hitelező bankjaival a finanszírozási és likviditási nehézségek enyhítéséről (NAPI Gazdaság, 2000. február 1., 7. oldal). A megállapodás kitér arra is, hogy a társaság hitelező bankjai pótlólagos hiteleket is folyósítanának a MiZónak, ha a hitelek mögött állami garancia állna.
Ugyanakkor kormányzati részről mintha ezt a megoldást aggályosnak tartanák. Borókai szerint a most megalakuló bizottság fogja ellenőrizni, hogy a kormányzati intézkedések haszonélvezői ne a tulajdonosok, hanem a nehéz helyzetbe került termelők legyenek - tudósított az MTI. Abban az esetben azonban, ha a társaság ellen a likviditási helyzet várható javulása miatt nem lehet felszámolási vagy csődeljárást indítani, akkor a felvázolt harmadik megoldás, az állami részvényvásárlás esetén nehéz elképzelni, hogy abból a jelenlegi tulajdonosok ne profitáljanak. Ha ugyanis az állam a mostani tulajdonosoktól vásárolna részvényeket, akkor az nyilván a tulajdonosokkal egyeztetett árfolyamon történne, ha viszont tőkét szeretne emelni a MiZóban, azt nehezen tehetné meg a tulajdonosok hozzájárulása nélkül. (Persze elképzelhető a termelők közvetlen állami támogatása is).
LOVAS ANDRÁS