Bebocsátásra vár a City és a Citadella

A Citadellát az Agrobank brókercége alapította 1994 végén, amikor a nyilvános kibocsátású részvények jegyzését még végleges adókedvezményekkel honorálták a jogszabályok. A 344,111 millió forintos jegyzett tőke 5000 szavazatelsőbbségi, 4500 - az első három évben 30 százalékos osztalékot garantáló, ám a veszteség miatt nem fizető - osztalékelsőbbségi és 334 611 - most talán bevezetendő - bemutatóra szóló törzsrészvényre oszlik. A társaság az induláskor jegyeiből megszerezte az Iparcikk Kereskedelmi Rt. többségi csomagját, ám azóta ez már kikerült a cégből.
A Cityt 683,176 millió forintos alaptőkével 1995-ben alapította a City Bróker, a Dunaholding egykori brókercége. Ekkor már nem élvezett adókedvezményt az effajta befektetés, így a zömmel idős kárpótoltakból álló eredeti jegyzők még nagyobb hátrányba kerültek. A társaság létrehozói a befolyt jegytömeget az alapítás után rögtön pénzzé tették, az akkori információk szerint 29 százalékos árfolyamon. Az alapítás és a bőkezű reklámkampány költségei után mintegy 100 millió forintnyi állampapír maradt a cégben.
Az 5000 darabos - a szavazatok abszolút többségét biztosító - szavazatelsőbbségi pakett az indulás óta legalább háromszor gazdát cserélt, jelenleg ugyanannak a magánszemélynek a kezében van, aki - egy évvel ezelőtti vásárlása óta - a Citadellát és a - tőzsdekényszer által nem érintett - Pannonholding Rt.-t is hasonló módon irányítja.
Valószínűleg egyik társaság sem tesz eleget a C kategóriára vonatkozó 100 milliós kapitalizációs követelménynek, ám ezt nehéz egzaktul megállapítani, mivel egyik papír sem forog az OTC-piacon. (A Citadellára másfél évvel ezelőtt még jelentek meg vételi ajánlatok 10 százalékon, de ez a legutóbbi tulajdonosváltás előtt volt.)
Bár a két cég - akárcsak az ugyancsak kérelmet beadó Aquincum vagy a HB Westminster I. - külső befektető számára (már csak a szavazatelsőbbségi pakett miatt is) tökéletesen érdektelennek tűnik, együttesen mintegy 5000 kisrészvényes reménykedhet abban, hogy a bevezetéssel némileg likvidebbé válik amúgy befagyott részvénye. 1993-1996 között az azonos kaptafára létrehozott (szavazatelsőbbségi pakettel 1-5 milliós alapítói befektetéssel gyakorolt kontroll, a befolyt jegyekből az alapítás után kiegyenlített sokmilliós reklámköltség) kárpótlásijegy-hasznosítók csupán alapítóik számára bizonyultak jó befektetésnek. A társaságok összesen 6,8 milliárd forint címletértékű jegyet gyűjtöttek be mintegy 40 ezer kárpótolttól. Ezek közül jelenleg csak az Arago-tulajdonosok tudják valamilyen áron (30-40 százalék között) eladni részvényeiket, a többieken a - részben éppen a jegyhasznosítókra gondolva törvénybe iktatott - tőzsdekényszer sem segít.
KORÁNYI G. TAMÁS