Maradt a patthelyzet a TVK és a Mol között

Elmaradt a meglepetés a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. (TVK) tegnapi rendkívüli közgyűlésén. A Mol szerdai, a TVK-val folyó tárgyalások megszakítását bejelentő közleményét követően a közgyűlésen túlsúlyban szavazó Croesus-Templeton duó a cég vezető testületeinek változatlanságára voksolt. A Mol közel 20 százalékos pakettjének ereje csak egy kérdésben, a megjelentek 75 százalékának igenlő szavazatát igénylő vezetői részvényopciós programmal kapcsolatban nyilvánult meg. Ezt a Mol elutasító szavazata következtében a közgyűlés nem fogadta el. (A Mol szerint a javasolt opciós rendszer - miután a nyilvánosság számára nem ismert üzleti terv teljesítéséhez kapcsolódik - nem volt megfelelő.)
A közgyűlésen - melyen az elmúlt évek szokásától eltérően ezúttal nem vehettek részt a sajtó képviselői és részvényesek is csak szokatlanul szigorú regisztrációt követően kaphattak szavazókészüléket - a 24,7 millió darab szavazati joggal bíró TVK-részvény 73,5 százaléka "volt jelen". A csoport saját részvényeit tulajdonló, holland bejegyzésű TVK Finance BV ugyanakkor az előzetes híradásoknak megfelelően (NAPI Gazdaság, 1999. december 21., 13. oldal) nem szavazott 2,3 millió darabos pakettjével, így végül 15,7 millió részvény tulajdonosa döntött a napirendi kérdésekről. Ebből 4,8 millió részvény volt a Mol kezében, körülbelül 9 millió szavazattal bírt a Croesus-Templeton páros (utóbbi egyébként a Molnak is jelentős részvényese), míg a többivel jórészt külföldi pénzügyi befektetők képviselői szavaztak.
A Mol kérésére összehívott közgyűlés furcsasága volt, hogy azon végül az olajtársaság formálisan semmilyen indítványt nem tett, leszámítva a vezetői opciós program tárgyalásának elhalasztásra irányuló - szavazásig el sem jutó - kezdeményezést.
A két vegyipari társaság menedzsmentje természetesen alapvetően a másik cég érvrendszerében keresi az eredménytelen tárgyalások okát. Abban még úgy-ahogy egyetértés mutatkozik, hogy az elvben versenytársként is definiálható Mol bekerüléséhez a tiszaújvárosi cég vezető testületeibe (a 7 tagú igazgatóságban három, az 5 tagú felügyelőbizottságban két helyet kért a magyar olajcég) garanciákat kellett volna szolgáltatni arra, hogy a Mol részvétele nem veszélyezteti a TVK érdekeit. A TVK álláspontja szerint a Mol által felkínált garanciák egyáltalán nem voltak elegendők erre, az olajcég véleménye szerint ugyanakkor a TVK feltételei voltak teljesíthetetlenek.
A NAPI Gazdaság információi szerint talán a legélesebb vita azzal kapcsolatban alakult ki, hogy a Mol kötelezze el magát: a jövőben a régióban csak a TVK-n keresztül végzi petrolkémiai beruházásait, fejlesztéseit. Lapunk kérdésére, hogy a garanciák között szerepelt-e bármilyen, egy nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatos pont, Barta Csaba, a TVK elnöke egyértelmű nemmel válaszolt. (A Mol egyébként szerdai közleményében cáfolta is azt a tőzsdei hiedelmet, hogy a közeljövőben nyilvános vételi ajánlatot tenne a TVK papírjaira.)
Jelenleg úgy tűnik, az esélye is elszállt a Mol és a TVK vezetésében pozíciókkal bíró két meghatározó pénzügyi befektető közötti kiegyezésnek. Húsz százalék körüli részesedésével a Molnak jelenleg nincs esélye a TVK irányításában való részvételre, a Croesus-Templeton páros esetleges szakmai befektetők felé történő kiszállási próbálkozásait ugyanakkor jó eséllyel meg tudja akadályozni.
A nagyok közötti patthelyzet tehát még jó ideig fennmaradhat. A Molt - különösen a csomagon eddig elért 9 milliárd forint feletti, nem realizált árfolyamnyereségének tudatában - semmi sem ösztönzi a gyors kiegyezésre. Legfeljebb részvényesei felé kényszerülhet némi magyarázkodásra a társaság, hiszen a TVK alaptőkéje 20 százalékának pénzügyi befektetőként való birtoklása nehezen illeszthető a csak a saját alaptevékenységre koncentráló új Mol-stratégiába (NAPI Gazdaság, 1999. október 26., 11. oldal). Igaz, a TVK a Mol legfontosabb hazai vevőjének számít, így megtartása - és az esetleges alternatív keleti alapanyag-csatornák elzárása - az olajtársaság fő tevékenysége szempontjából is alapvető érdek. A TVK-t jelenleg uraló két pénzügyi alapcsaládot pedig csak az alapok mögött álló befektetők kényszeríthetnék bele a kiegyezésbe, ám számukra az elmúlt hónapokban szárnyaló TVK-árfolyam feltehetően minden másnál fontosabb.
SZENES GÁBOR