A történet az 1998. szeptemberi tőzsdeválság idején kezdődött. A két - az adott piacon járatlannak nem nevezhető - magánszemély tulajdonában lévő Investfaktor Befektetési Kft. nem kevesebb mint 112 ezer kontraktusnyi kosárpozícióval rendelkezett az OTP Forexnél, elsősorban 1998. decemberi határidőre. A cég által elhelyezett 352 millió forint beszámítási értékű állampapír a sáv alján történő kifutás esetén is elegendő biztosítéknak látszott. Egészen addig, amíg a Keler szeptember 4-én drasztikusan meg nem emelte a határidős devizaügyletek alapletéti követelményeit. (Erre azért került sor, mert akkoriban a BÁT-on - csodálatos módon - az aktuális árszinttől rendre elszakadó elszámolóárak alakultak ki, és a változó letéti számlák egyenlege távolról sem tükrözte a pozíciók tényleges, aktuális kockázatát.) A drasztikus emelés nyomán az Investfaktor ügyvezetője kötött egy megállapodást az OTP Forex üzletkötőjével, amelyben az a cég nevében vállalta, hogy az állampapír-fedezetre való tekintettel egyoldalúan nem hajt végre kényszerzárást mindaddig, amíg nincs reális veszélye egy forintleértékelésnek vagy sávszélesítésnek.
A megállapodás hatályát az ekkoriban - talán nem véletlenül - teljes menedzsmentváltáson átesett OTP Forex Kft. új vezérigazgatója nem ismerte el, és néhány héttel később, október legvégén a még mindig némileg alapletétes Investfaktor pozícióinak egy részét lezárta. E lépés nyomán az ügyfélnek 71 milliós vesztesége keletkezett, holott a pozíciók kifutásig való megtartása 33 milliós nyereséget eredményezett volna.
Az ügyfél a kárát és az elmaradt hasznot perelte a tőzsdei választott bíróság előtt az OTP Forextől. A háromtagú bíróság - az egyik bíró különvéleménye mellett - 1999 decemberében megítélte a 71 milliós kárt és járulékait a felperesnek (az elmaradt hasznot nem), erről a felek 2000. január 7-én vették át az értesítést. Ugyanazon a napon jelent meg a Magyar Tőkepiacban az OTP Bank Rt. hivatalos közleménye arról, hogy az OTP Értékpapír Rt. átvette a Forex teljes ügyfélállományát, és a céget a bankcsoporton kívüli vevőnek értékesítette. Ezzel az OTP Forex Kft. kikerült az OTP konszolidációs köréből.
A jogerős ítélet 15 napon belüli fizetést írt elő. Az Investfaktor tulajdonosa - egyébként maga is az egyik, devizapiaci ténykedéséről ismert magánbrókerház egykori vezető munkatársa - arról tájékoztatta lapunkat, hogy a tulajdonost váltott egykori BÁT-tag brókercég mindeddig nem fizetett, a kecskeméti címre bejegyzett új tulajdonost nem sikerült fellelnie, és - biztos ami biztos - a cégbíróságnál megtámadta a tulajdonosváltozás bejegyzését.
Pleschinger Gyula, az OTP Értékpapír Rt. - az OTP Forex korábbi tulajdonosának - vezérigazgatója a NAPI Gazdaság kérdésére elmondta, hogy a 17 millió forintos jegyzett tőkéjű, 1999 első háromnegyed évében 44 milliós veszteséget felhalmozó árutőzsdei cég eladásáról már tavaly nyáron döntés született.
Ezt az indokolta, hogy a határidős deviza- és gabonapiaci tevékenység az OTP Értékpapír Rt. keretében hatékonyabban, olcsóbban és megbízhatóbban folytatható. (Különösen az utóbbi megfontolás eshetett súlyosan latba, mivel a Forexet az 1998. őszi tőzsdeválság jól ismert kísérőjelenségei - köddé vált, kifizetetlen pozíciókat maguk után hagyó befektetők, kényszerzárásokból fakadó viták - sújtották.) A vezérigazgató elmondta, hogy még a jogerős ítélet kézhezvétele előtt, december közepén megállapodtak egy vevővel a cég eladásáról, és a vevő - ennek kilétét nem fedte fel - tisztában volt a folyamatban lévő peres ügy kockázatával.
Lapunk más OTP-s forrásból is úgy értesült, hogy a nagybank az eladással lezártnak tudja az ügyet; ha az új tulajdonos nem akar vagy nem kíván helytállni a cég tartozásáért, a Forex sorsa alighanem a felszámolás lesz. A bizonyára számos elágazást tartalmazó ügy ebben az esetben akár a választott bíráskodás hatékonyságával kapcsolatos kérdéseket is felvet.
KORÁNYI G. TAMÁS
