Pillér-kifizetések a kincstárjegyhozamok szintjén?

A privatizáció során évekkel ezelőtt kárpótlási jegyért értékesített Pillér I. és II. ingatlanalapok soron következő hozamfizetései nagy valószínűséggel stabil jövedelmezőségről árulkodnak majd. Az 1000 forintos névértékű Pillér I. jegyenkénti nettó eszközértéke 1999-ben (a közben lebonyolított hozamfizetések hatását is beszámítva) 205 forinttal emelkedett, amiből azonban a szabályok szerint csak azt a részt lehet kifizetni - azt azonban kötelező -, ami pénzügyileg is befolyt (kamat, bérleti díj vagy ingatlanok eladásakor elért árfolyamnyereség).
Az első fél évre - amikor ingatlaneladások, egyéb rendkívüli tételek nemigen voltak - az alap bérleti díjakból, állampapírhozamokból a névértékre vetítve 6,2 százalékos hozamot fizetett ki. Ugyanakkor semmilyen jel nem mutat arra, hogy ettől lényegesen eltérő bevétele származott volna a második félévben, vagyis hasonló, legalább 5 százalékos kifizethető nyereségre mindenképpen lehet számítani.
Ehhez jön még az Arany János utcai ingatlan év végi eladásából származó egyszeri nyereség, amely korábbi információink szerint 3 százalékpont körül volt (NAPI Gazdaság, 1999. december 1., 12. oldal). Így óvatos becsléssel is 7,5, kissé merészebbel pedig 8 százalékos féléves hozam adódik, ami az első félévvel együtt már meghaladhatja a 14 százalékot. Így már csak 1-1,5 százalékkal marad el a diszkontkincstárjegyek egy évvel ezelőtti hozamától.
A Pillér II.-nél nem volt tavaly olyan nagyobb ingatlanpiaci művelet, amely jelentősen eltérítette volna a hozamot a már említett "szokásos" szinttől (bérleti díjak plusz kamatok). Csupán kisebb ingatlanokat adtak el, mint például a Thököly udvar egyes üzlethelyiségeit. Ezért okkal feltételezhető, hogy a hozam sem tér majd el jelentősen az 1998 után fizetett 12 százaléktól. A nettó eszközérték tavalyi növekedése egyébként jegyenként 146 forint (14,6 százalék) volt.
Az alapkezelőnél lapunk hozambecsléseit (7,5-8, illetve 12 százalék) reálisnak tartották. Elmondták, hogy az alapok tavaly a hozamesés miatt a tervezettnél kisebb bevételt értek el kincstárjegyhozamokból, ugyanakkor a bérleti díjak nőttek. Ilyen tétel volt például a Mammutban lévő üzletek díja, amely 1998-ban még csak az év egy részében jelentkezett.
Az idén a Pilléreknek egyébként változatlan körülmények mellett elvileg alacsonyabb hozamot kellene fizetniük, hiszen körülbelül másfélszeresére nőtt az alapkezelési díj. A különbség mintegy 0,8 százalékpont lesz a névértékre vetítve (NAPI Gazdaság, 1999. november 23., 12. oldal). A kincstárjegyhozamok jelentős zuhanásával ugyanakkor a jelenlegi szinten a hozamok már szinte versenyképesek lennének az állampapírokéval. A befektetési jegyek tőzsdei ára - különösen a hamarabb lejáró Pillér II.-é - egyébként történelmi csúcsai közelében van. A Pillér II. már alig marad el a 900 forinttól, a Pillér I. pedig 760 forinthoz közelít.
EIDENPENZ JÓZSEF