Korrekció előtt az állampapírpiac?

Az MNB múlt szerdai lépését mindenekelőtt a fizetési mérleg egyenlegének javulásával indokolta.
A kamatlefaragás mellett szóló érv volt az is, hogy az 1-2 éves lejáratú kötvények több mint 4 százalékpontos reálhozama a kívánatosnál nagyobb mennyiségű forró tőkét vonzott az országba. A külföldiek kezében lévő állampapír-állomány az MNB háromnegyed éves adatai szerinti 350 milliárd forintról január közepéig 480 milliárd forintra növekedett. Ellenben az inflációcsökkenésnek a várakozásoktól elmaradó alakulása nem magyarázta a döntést.
A DG Bank heti jelentésének összefoglalója szerint az elmúlt időszak 225 bázispontos repokamat-csökkentése az intervenciós sáv szélesítése nélkül inflációs nyomáshoz vezethet. A német kötvényekkel összehasonlítva - figyelembe véve a havi leértékelési ütemet is - a reálhozam ugyanis a korábbi 4 százalék körüli értékről 2,5-3 százalékra mérséklődött, ami a spekulatív tőkebeáramlást jelentősen visszavetheti. Az amerikai és nyugat-európai kötvények hozamszintjének általános emelkedése szintén tőkét vonhat el a magyar piactól.
A következő két hétben a DG Bank jelentése szerint 22,2 milliárd forinttal szűkül a kötvénypiac likviditása, ami javarészt a hozamcsökkenés ideje alatt megemelt kibocsátásoknak tudható be, valamint a passzív repo is jobb befektetési alternatívát nyújthat a tőkének.
Az IE-New York Broker legfrissebb elemzése szerint az MNB múlt szerdai kamatcsökkentését a következő hónapokban nem követi újabb. A hozamszint stabilizálódásával a kötvényárfolyamok kismértékű emelkedése valószínűsíthető.
Ezzel szemben az SG Securities londoni elemzője a repokamat további csökkentése mellett érvelt. Elismerte azonban, hogy ehhez a fizetési mérleg javulása mellett az infláció jelentős mérséklődése is szükséges. Egy optimista forgatókönyv szerint 2000. decemberre a kéthetes passzív repo 9-9,5 százalék között alakulhat, míg a rövid távú hozamok a jelenlegi 10,5 százalékról 8-8,5 százalékra süllyedhetnek.
BAJOR KRISZTIÁN