Osztalékért veszik a Braut?

Egy hét alatt közel 50 százalékkal emelkedett a Brau Union Hungária részvényeinek árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén. A jelentős áremelkedés nyomán különböző híresztelések terjedtek el a befektetők körében, vajon mi állhat a hirtelen áremelkedés mögött. A pletykák szerint a Brau újabb hazai sörgyár megvásárlására készül, mások tudni vélték, hogy a Brau magyar vállalatát veszi meg egy befektető. Megfigyelők szerint azonban az áremelkedés hátterében álló ok ennél jóval banálisabb.
A Brau ugyanis annak ellenére, hogy piaci részesedése folyamatosan nő, vitathatatlanul a hazai piac egyik olcsó részvényének számított. A szórványos elemzések részvényenként 850-1150 forint körüli eredményt várnak a tavalyi évre a társaságtól, így a korábbi 3600 forint körüli árszint mindössze 3,6 körüli P/E mutatónak felelt meg. Igaz, sok befektetőt pont a papír olcsósága tartott vissza a részvény vásárlásától, hiszen ezt az alacsony likviditással magyarázták, nem pedig a piaci hatékonyság hiányával. A BÉT-en forgó osztalékelsőbbségi részvények vonzerejét azonban nem a nagyobb intézményi befektetők esetlegesen feléledő vásárlási kedve, hanem inkább az osztalék maga jelenti. A társaság a nyáron meghirdetett részvényvásárlási akció során közvetve érzékeltette befektetőivel, hogy bár a részvények névértéke 1000 forintról 3000 forintra növekszik, ez nem jár majd drasztikus osztalékemelkedéssel, ugyanakkor a nyereség hasonló hányadát kívánják kifizetni tulajdonosaiknak, mint egy évvel korábban. Az 1998-as év után a Brau adózott eredményének mintegy egynegyedét fordította osztalék kifizetésére, és joggal feltételezhető, hogy ezúttal is megtartják ezt az arányt. Ez elemzői becslések alapján akár 250 forint körüli osztalékot is jelenthet részvényenként, ami meglehetősen kedvezőnek tűnik a folyamatosan csökkenő alternatív hozamok mellett.
Féléves időtartammal és 250 forintos osztalékkal számolva a 3700 forintos árfolyam 13 százalék feletti éves hozamnak felelt meg.
Igaz, 5700 forintos árfolyam esetén ez már nem ilyen kedvező, azonban könnyen elképzelhető, egyesek arra számítanak, hogy a beruházások korszakának lezárulta után a Brau mégis magasabb osztalékkifizetésre tér át. Igaz, az osztalékfizetés mellett az sem elhanyagolható szempont egy papír árazásakor, hogy P/E hányadosa a piaci átlag felét sem éri el. Az általános tőzsdei áremelkedés pedig a jelek szerint elért abba a fázisba, amikor a befektetők nemcsak a blue-chipek, de a kisebb részvények között is keresik a viszonylag olcsónak számító papírokat.
LOVAS ANDRÁS