A BÁV Rt. megkezdte a kártérítés kifizetését a Király utcai zálogfiókból eltűnt több ezer zálogtárgy - nagyrészt ékszer - tulajdonosainak. Mint arról beszámoltunk (NAPI Gazdaság, 2000. január 15., 8. oldal), az ékszerek a becsérték összegéig biztosítva voltak, a tulajdonosok kára viszont sok esetben ennél nagyobb, a tárgyak kiskereskedelmi értéke ugyanis minőségtől függően a becsértéktől akár jelentősen is eltérhet.
Szentpétery Kálmán vezérigazgató lapunk kérdésére elmondta, hogy a tárgyak nagy része, 60-70 százaléka a törtarany kategóriába tartozik. Ide tartoznak a törtnek minősülő és a törtarany tárgyak. Előbbiekért a becsértéken felül 15-22 százalékos kártérítést fizet a BÁV. A törtarany tárgyak tulajdonosai a becsértéket kapják meg, ami a vezérigazgató szerint így is méltányosnak tekinthető, a kereskedelmi forgalomban ugyanis ennél alacsonyabb áron lehet értékesíteni ezeket a tárgyakat. A magyar fémjellel ellátott, nem törtaranynak minősülő ékszerek tulajdonosai a becsértéken felül 30 százalék kártérítésre számíthatnak. A vezérigazgató meggyőződése szerint így a kiskereskedelmi áron kártalanítják az ügyfeleket. A szerda óta megkezdett kártalanítás tapasztalatai azt mutatják, hogy a károsultak 90 százaléka elfogadja ezt az értéket. A kártérítés összegét egyelőre csak becsülni lehet, mert csak a zálogcédulák bemutatásakor derül ki, hogy pontosan milyen tárgyakat loptak el. Számításaink szerint ez a társaságnak 20-25 millió forint rendkívüli kiadást jelenthet, amit a BÁV jó hírének megőrzése érdekében vállalnak. Az előzetes adatok szerint a társaság a múlt évben valamivel túlteljesítette 500 millió forintos adózás előtti eredménytervét, az árbevétel viszont nem érte el a tervekben szereplő 7,6 milliárdot, ami a boltbezárások miatti forgalomkiesésnek tudható be. A BÁV március 13-án tartja rendes közgyűlését, melynek napirendjén szerepelhet az újabb dolgozói részvénykibocsátás kérdése is.
M. G.
