Tavaly márciusban - igaz, csak egyetlen kötés erejéig - 1249 forintot is megért a jegy a tőzsdén, és egészen április elejéig a címletértéket meghaladta az árfolyama, napi kétszázezer darabos átlagforgalom mellett. Akkor a kárpótlási folyamat végleges lezárásának szánt jegyalapok terve hajtotta fel a keresletet, ám a 11,9 milliárd forint névértékű áramszolgáltató-részvényből finanszírozandó megoldást az ÁPV Rt. új vezetése - részben előkészítési hiányosságok, részben financiális megfontolások miatt - nem preferálta.
A kárpótlási jegy különös értékpapír: az állam fizetési kötelezettségét testesíti meg, de lejárat nélküli és 1994. december vége óta nem is kamatozik tovább. Belső érték híján a piaci árfolyamát az 1992-es tőzsdei bevezetés óta mindig az határozta meg, hogyan vélekedett a piac az állam felhasználhatósági ígéreteiről. Bár tőzsdén forog, sem a tőzsde, sem a kibocsátó nem tudja, pontosan mekkora a forgalomban lévő mennyiség, a közkézen forgó 15 milliárdos becslés fölfelé és lefelé legalább 50 százalékos tűréshatárt tartalmaz. Bár a tőzsdei forgalomban egyre inkább marginális szerepet játszik - a teljes tavalyi forgalma árfolyamértéken 18,5 milliárd forint volt, részaránya alig több, mint egy ezrelék - még mindig százezres nagyságrendű lehet a jegytulajdonosok száma, vagyis lényegesen többen vannak, mint mondjuk a Mol- vagy Matáv-részvényesek.
A kárpótlási jegy mozgása korábban független volt a BUX indexétől, ám az augusztusi nagy bessz idején a jegy is esett, majd az októberi konszolidáció során némileg emelkedett. November közepétől azonban - a 600 forintos szint elérése óta - folyamatosan gyengül és a folyamat idén már jószerével szabadesésbe váltott át. Néhány kiugró naptól eltekintve a napi forgalom a tízezer darabot sem éri el, és ha egy nagyobb eladó megjelenik, menetrendszerűen következnek a tízperces vagy egész napos felfüggesztések.
A jegypiac korábbi "hivatásosai" mára jórészt átpártoltak a részvényekhez - ahogy egy rosszmájú megfigyelő meg is jegyezte, azóta már el is bukták a cserék nyereségét -, így a piac jelenlegi igen alacsony likviditásához a közvetítők eltűnése is hozzájárul. Nagyobb jegypaketteket már a brókercégek sem őrizgetnek, a jegy lassan az adótechnikai okokból keresett bóvlipapírokhoz válik hasonlatossá könyvelési veszteséget produkáló képessége révén. Ugyanakkor még mindig a hazai és határokon túli kárpótoltaknál van a jegyek nagyobbik része, ők azok, akik - ha már nem adták el egy éve négy számjegyű árfolyamon - még mindig bíznak egy tisztességes lezárásban és ezért nem is jelennek meg tömegesen eladóként.
A törvényben meghatározott 1742 forintos névérték egyötödét sem elérő piaci árfolyam azonban - kimondva-kimondatlanul - a részvénycserék ellen dolgozik. A mostani OTC-árszinten 16,5-17 milliárd forintot érő állami árampapírcsomag bármilyen cserearány-meghatározás mellett vitákat váltana ki. Vagy ismét előjönne a kótyavetye vádja, vagy - ha a cserearány eltérne a jegy elméleti névértékétől - törvényességi problémákat vetne fel. (Egyébként a másfél évvel ezelőtti jegycseréknél alkalmazott gyakorlattal kapcsolatban is érkezett már kifogásoló beadvány az Alkotmánybírósághoz.)
A kárpótlási folyamat lezárásának azonban van egy jogi-technikai jellegű akadálya is: az értékpapírok biztonsági kritériumait meghatározó kormányrendelet alapján a kárpótlási jegy nem is értékpapír, ráadásul a folyamat egyetlen szereplője sem rendelkezik sorszám szerinti nyilvántartással sem a kibocsátott, sem a már bevont jegyek egészéről. Az állam egyik oldalról szeretné minél előbb lezárni a folyamatot - minél kisebb anyagi áldozat árán - másik oldalon viszont bármilyen jegyfelhasználás (például részvénycsere) előfeltételének tekinti a jelenlegi jegyállomány kicserélését biztonságos értékpapírokra. Cserélni ahhoz, hogy cserélni lehessen - olyan paradoxon, amely a távoli jövőbe tolja ki az immár kilencedik éve húzódó kárpótlási folyamat befejezését.
KORÁNYI G. TAMÁS
**** KERETBEN ****
A MIÉP a jegy-visszaélésekről
A Magyar Igazság és Élet Pártja birtokába jutott dokumentumok szerint elképzelhető, hogy megsemmisítésre szánt kárpótlási jegyekért vásároltak Mol-részvényeket egyesek - közölte szokásos szerdai sajtótájékoztatóján Csurka István pártelnök. Egyben utalt tavalyi sajtóhírekre, amelyek szerint nyoma veszett - úgymond - több tízmilliárd forintnyi kárpótlási jegynek.
A MIÉP elnöke elmondta, a birtokukba jutott dokumentum alapján egy 17 millió forintos vásárlás gyanítható, ám feltételezik: nagyságrendekkel nagyobb ügyletek is történhettek.