Megalakult a Titász-részvényesek klubja

A klub első találkozóján a Titász részvényeseinek 5,23 százaléka képviseltette magát. A megjelent kisrészvényesek megállapították, hogy a Titász fő tulajdonosa, a Bayernwerk Hungária Rt. 80,19 százalékos részesedést szerzett az áramszolgáltatóban, ami - a Dédász példájából kiindulva - indokolja a fokozottabb érdekegyeztetést.
A klub célja - mint Forgó Ferenc szervező elmondta -, hogy megszervezze a Titász-részvényesek legalább 5 százalékának együttszavazását annak érdekében, hogy lehetőség legyen a Gazdasági törvény által biztosított kisebbségi jogok gyakorlására. A kisebbségi részvényesek elsődleges célja, hogy osztalék formájában élvezzék a cég jó gazdálkodási eredményeit, valamint hogy a részvényeik megőrizzék tőzsdei likviditásukat és azok árfolyama emelkedjen. Forgó elmondása szerint a részvényesek zöme a papírjait - a magas osztalék reményében - hosszú távra vásárolta, és azoktól nem szándékozik idő előtt, nyomott árfolyamon megválni. A társaság gazdálkodásával a kisebbségi részvényesek elégedettek, és remélik, hogy az osztalékok kifizetésére a fellépésük nélkül is sor kerül. A klub szerint a Titász-részvényeknek a fundamentumoktól teljesen elszakadt piaci teljesítménye sokkal inkább a fő tulajdonos tőkepiaccal kapcsolatos barátságtalan magatartásának, semmint a társaság gazdálkodásának a következménye.
A kisebbségi részvényesek célja az, hogy a Titásznál ne ismétlődjön meg a Dédászhoz hasonló, a tőzsdei vételi ajánlat miatt bekövetkező közkézhányad-csökkenés, hiszen ez rontja a részvény likviditását és hosszabb időre stabilizálhatja az alacsony árfolyamot. Mindezek miatt a TKRK nem ajánlja, hogy a jelenlegi árfolyamon, vagy annak közelében tett tőzsdei, vagy egyéb vételi ajánlatot - amely egyébként nem helyettesíti a Gt. által biztosított részvényfelajánlási jogot - a kisebbségi részvényesek elfogadják.
A klub által megkérdezett jogászok véleménye szerint a Bayernwerk esetleges vételi ajánlata független a forgalmi értéken való vásárlás kötelezettségétől, azaz a vételi ajánlattal nem mentesül e kötelezettsége alól. A jogászok szerint a sokat vitatott forgalmi érték definíciója nem azonos a forgalmi árral (bár a kettő szoros kapcsolatban van), a forgalmi áron ugyanis nincs értelme ennek a kötelezettségnek, hiszen annyiért a tőzsdén bárki eladhatja a részvényét.
TALLÓSY ISTVÁN