A tőzsdetitkárság döntése értelmében mától 22 ezer 125 darabbal nőtt a tőzsdén forgó Zalakerámia-részvények mennyisége. Ezt a részvénycsomagot a Zalakerámia májusban bocsátotta ki, a Pietra Rt. és a Zalakerámia Rt. egyesülésekor. A részvényeket azok a kisebbségi Pietra-részvényesek kapták, akik az egyesülés ellen szavaztak. Ezek a külső tulajdonosok 4 darab 10 ezer forintos névértékű Pietra-részvényért kaptak egy Zalakerámiát. Mivel a kibocsátáskor a Zalakerámia még 8800 forint volt a tőzsdén, a tőkeemelés bevezetése viszont fél évet késett, és a társaság csak december elején kérelmezte az új részvények tőzsdei bevezetését, a volt Pietra-részvényesek nem jártak jól. A Pietra-tulajdonosok ugyanis egy darab 10 ezer forintos névértékű Pietra-részvényüktől akkori árfolyamon még 2200 forintért váltak meg, a Zalakerámia- részvények árfolyamvesztése miatt ez ma már kevesebb mint 600 forintnak felel meg.
A Zalakerámia teljes jegyzett tőkéje a júniusi, részvényben fizetett osztalék miatt tovább nőtt, de azt az emelést még nem jegyezte be a cégbíróság. A társaságnak jelenleg 3 millió 71 ezer részvénye van, ebből 1679 darab az alkalmazottak kezében lévő dolgozói részvény, amelyet egyelőre láthatólag nem szándékoznak törzsrészvénnyé átalakítani (a dolgozóktól korábban visszavásárolt részvényeket viszont már átalakították). Eközben egyre pesszimistább előrejelzések látnak napvilágot a Zalakerámia Rt. tavalyi eredményével kapcsolatban. A legfrissebb előrejelzések szerint a társaság 1998-as profitja nem fogja meghaladni a 950 millió forintot, ami a jelenlegi részvényszámot figyelembe véve 310 forint körüli egy részvényre jutó nyereséget jelent. Ez jócskán elmarad még az 1995-ben elért 401 forintos EPS-től is.
Az elemzők megosztottak abban a tekintetben, vajon idén képes lesz-e a társaság jelentős profitbővülést produkálni. Néhány előrejelzés még magas, 400 forint feletti egy részvényre jutó eredményt jósol 1999-re, de van olyan vélemény is, hogy ebben az évben tovább folytatódhat a társaság eredménycsökkenése.
Szalai Tamás, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője többek közt a környező országok kedvezőtlen gazdasági folyamataira, valamint a zalaegerszegi társaság beruházásainak késlekedő beindulására hívta fel a figyelmet. A romániai Cesarom értékesítési lehetőségeit elsősorban a szomszéd ország recesszióba forduló gazdasága rontja. A horvátországi Inker helyzete sem tekinthető sokkal kedvezőbbnek.
Az Inker ugyanis magasabb jövedelmezőséget magasabb exporthányaddal tudna elérni, ám ennek növekedését gátolja a horvát kuna viszonylagos túlértékeltsége. A Zalakerámia-csoport értékesítési lehetőségeit emellett folyamatosan negatívan befolyásolja az Olaszországból és Törökországból a térségbe érkező nagy mennyiségű olcsó áru. Az árbevétel növekedése ellen ható tényezők mellett jelentős terheket jelent a társaságnak a meglehetősen magas hitelállomány (a CSFB által szervezett konzorciális hitelkeretéből eddig 40 millió dollárt hívott le). Mindezt összegezve a Concorde 1999-re már csak 850 millió forint körüli eredményt valószínűsít.
A csoport további terjeszkedése egyelőre bizonytalannak tűnik. A cseh Keramika további részvényeinek megvételéről már augusztus óta folynak a tárgyalások, de a NAPI Gazdaság információi szerint egyelőre nem történt ez ügyben előrelépés. Az elmúlt egy évben a Zalakerámia-részvények mintegy 75 százalékos értékvesztése soknak is tűnhet egy alapvetően nyereséges és folyamatosan bővülő cég esetében. Ennek ellenére az eredménybecslések fényében inkább túl-, mint alulértékeltnek tűnhet a papír, hiszen a tavalyi év után várt profitot figyelembe véve 7 feletti, s az optimistább idei előrejelzéssel számolva is 6 körüli P/E hányados adódik, ami nem nevezhető kirívóan alacsonynak. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt fél év során az alacsonyabb likviditást extra kockázatként kezeli a befektetők jelentős része.
K. G. T.-L. A.
