Két héten belül döntés a Matáv-eladásról

Még januárban dönt az ÁPV igazgatósága az állami tulajdonban lévő 55 millió 909 ezer Matáv-részvény értékesítéséről - erősítette meg Szarvas Ferenc, az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója a NAPI Gazdaság értesülését.
A vagyonkezelő valószínűleg február elején írja ki a forgalmazói pályázatot, amelynek nyertesével kedvező esetben márciusban már akár szerződést is köthet. Az értékesítés módja a nyertes pályázóval való tárgyalások során alakulhat ki.
Az eladó szempontjából nyilván a legegyszerűbb forma a tőzsdei blokk-kötés (korábban így értékesítették az Egisben és a Zalakerámiában megmaradt állami tulajdonrészt), ennek a legkisebb a költsége. Hátránya viszont, hogy a vevő általában jelentős diszkontot kérhet az aktuális árból, ez viszont kótyavetyevádhoz is vezethet, amint arra éppen az említett két esetben volt is példa. Ha létrejön a mamutkötés, az a mostani árszinten 70 milliárd forintot közelítő árfolyamértékével a BÉT eddigi legnagyobb üzlete lenne. (A lebonyolítást azért kell a parketten keresztül intézni, mert a forgalmazókra vonatkozik az úgynevezett tőzsdekényszer, tőzsdére bevezetett részvényre nem köthetnek a tőzsdén kívül üzletet.)
Az intézményi értékesítésnek magasabb a költsége - megfigyelők szerint a bruttó bevétel 1,5 százalékát is elérheti -, de a csomag értéke (mai áron 330 millió dollár) már alkalmas erre.
Ha a zártkörű külföldi emissziót hazai nyilvános kibocsátással kombinálják, a költségek - a kisbefektetőknek adandó esetleges diszkont nélkül - akár a 2 százalékot is megközelíthetik, ráadásul a lépésre május vége előtt aligha kerülhet sor.
Ugyanakkor egy ilyen lépés politikai jelentést is kapna, hiszen ez lenne az Orbán-kormány első privatizációs nyilvános kibocsátása.
A második negyedévben a Matáv-emisszió mellett kerülhet sor a névértéken 11 milliárdos árampapírcsomag értékesítésére. Itt a Matávnál nagyobb esély van a blokk-kötések alkalmazására, már csak a pakettek mérete miatt is.
Az árampapírok kárpótlási jegyért történő felajánlása azonban jószerével kizárható. Mivel a kárpótlási jegyek nyilvántartása körüli bizonytalanságok még nem oldódtak - a jegyek nem felelnek meg az új értékpapírtörvényben foglalt, az értékpapírokra vonatkozó biztonsági követelményeknek -, elvileg bevonásuk és újranyomtatásuk lenne a megoldás. Kérdés persze, hogy nem lenne-e egyszerűbb ennél a jegyek átcserélése egy speciális államkötvény-konstrukcióra.
KORÁNYI G. TAMÁS