A Balaton-csoport növelné részesedését az MKB-ban

A Német Befektetési Rt. tulajdonosa, a Balaton-csoport 1993 óta gyűjti szorgosan a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Rt. részvényeit, és vezetői a bank közgyűlésein aktívan szorgalmazzák az MKB-részvények tőzsdei bevezetését. (Amit egyébként a bank igazgatósága rendre meg is ígér, határozatok is születnek erről, csak éppen "a tőkepiaci körülmények nem alkalmasak" a tranzakció végrehajtására) A DBBH tavaly bejelentette, hogy részesedése az MKB-ban meghaladja az 5 százalékot (NAPI Gazdaság, 1999. szeptember 9., 13. oldal), ami nagyjából 580-600 ezer részvényt jelenthet.
A 11,52 milliárd forintos jegyzett tőkéjű MKB tulajdonosi szerkezete meglehetősen koncentrált, az 1994-ben kezdődött privatizáció révén a Bayerische Landesbank (BLB) folyamatosan növelte részesedését, és csak a hazai felvásárlási szabályok állították meg a 75 százalékos küszöb előtt (74,97 százaléknál). A BLB-vel hagyományosan szoros kapcsolatban álló osztrák BAWAG 10,38 százalékkal rendelkezik, míg 1999 közepén 5 százalék a bank saját tulajdonában volt.
Ez azóta egy 19 300 darabos - hazai befektető kezében lévő - csomag bejelentett megvásárlásával 5,2 százalékra nőtt.) A ténylegesen közkézen lévő részvénymennyiség ezek szerint 9,45 százalék lehet, amelynek nagyobbik fele kétségkívül a német brókercég széfjeiben lapulhat.
A fenti számok alapján a DBBH által engedélyeztetni kívánt 10,03 százalékos pakett mérete elég különösnek tűnik. (Persze, ha a saját részvényeket levonjuk az összmennyiségből, éppen 10,03 százalék lesz a teljes közkézhányad mennyisége.) Michael Schmidt, a DBBH igazgatósági tagja, a Német Befektetési Rt. vezérigazgatója a NAPI Gazdaság érdeklődésére azzal indokolta lépésüket, hogy ilyen módon szeretnének lehetőséget teremteni a további piaci vásárlásokhoz, esetleg egy tőzsdei bevezetés után. Utalt arra is, hogy többszöri halasztás után tavaly ősszel a bank vezetése 2000 második negyedévére ígérte a tőzsdei bevezetést, erről azonban azóta sem lehet hallani. Schmidt szerint az MKB részvényének mutatói alapján előkelő helye lenne a BÉT parkettjén, a Balaton-csoport ezért azt fontolgatja, hogy élve a kisebbségi jogokkal, rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezi a bevezetés kapcsán.
Utóbbival megfigyelők szerint az a probléma, hogy ahhoz az 5,1 százalékos csomag csak akkor lenne elegendő, ha valamelyik részvényes 75 százalék felett lenne. (Az osztrák bank csomagja viszont hivatalosan nem kapcsolódik a BLB-éhez.) Így viszont a Balaton-csoportnak minden bizonnyal meg kell várnia a tavaszi rendes közgyűlést, ahol talán a harmadik tőzsdei bevezetési döntés is megszülethet. Hogy az OTC-piacon szórványosan 700-800 százalék közötti árfolyamon gazdát cserélő bankrészvények számára mikor válik kedvezővé a magyar tőkepiac klímája, valószínűleg csak a müncheni BLB-központban tudnák megmondani.
E. J.- K. G. T.