Becsértéken felüli kártérítést fizet a BÁV

Az eltűnt ékszerek becsértéke 123 millió forint, a BÁV ezt az összeget a biztosítótól megkapja. A tulajdonosok kára viszont sok esetben ennél nagyobb, hiszen a kiskereskedelmi forgalmi érték - az ötvöstárgy minőségétől függően - a becsértéket akár 50-100 százalékkal is meghaladhatja. A BÁV, bár erre semmilyen rendelkezés nem kötelezi, nyilván az ügyfelek bizalmának megtartása miatt úgy határozott, hogy indokolt esetben a becsértéknél magasabb kártérítést fizet a károsultaknak. Szentpétery Kálmán vezérigazgató lapunk kérdésére elmondta, hogy az ellopott tárgyak közül a legtöbb az úgynevezett törtarany vagy törtnek minősülő kategóriába tartozik, magasabb kártérítésre leginkább a magyar fémjellel ellátott tárgyaknál van esély, mivel ezeknél a legnagyobb a különbség a becsérték és a kiskereskedelmi érték között. A vezérigazgató azt még nem tudta felbecsülni, hogy mekkora összegről lehet szó, ám a jövő hét közepére, amikor a kifizetéseket megkezdik, ez is kiderül.
A társaság a múlt évre 7,6 milliárd forint árbevétel és 500 millió forint adó előtti eredmény elérését tervezte. A mostani rendkívüli kiadás természetesen a 2000-es évet érinti. A BÁV néhány éve elvesztette a kézizálogpiacon korábban élvezett monopóliumát, ám most is abszolút piacvezető az 50-70 szereplős piacon. A társaság legjövedelmezőbb üzletága a záloghitelezés, egyes számítások szerint a kihelyezések hozama eléri az évi 60 százalékot. A társaság tulajdonlásáért folyó harc is - amely az Magyar Fejlesztési Bank Rt. (talán pirruszi) győzelmével végződött - a záloghitelezés vonzerejének tudható be.
MOLNÁR GERGELY