A Richternek milliárdos profitot hozhat a japán alku

A befektetők reakcióideje láthatóan elég hosszú volt, már ami a Richter-Yamanouchi megállapodás (NAPI Gazdaság, 2000. január 12., 9. oldal) értékelését illeti. Három napba telt, amíg az elemzők egy része számára egyértelművé vált, hogy a megállapodás 2001-ben akár milliárdos nagyságrendű profittöbbletet jelenthet a Richter számára. (Ebben a meglehetősen sejtelmes, a Yamanouchival közösen fogalmazott közlemény is ludas.)
Szalai Tamás, a Concorde elemzője a NAPI Gazdaság kérdésére elmondta, hogy a Yamanouchi tavaly csak Japánban 70 milliárd, Japánon kívül további 110 milliárd yen értékben adott el abból a Gasterből, amelynek famotidin hatóanyagára vonatkozó, 2007-ig érvényes licencjogát megvette a Richtertől. (A Yamanouchi saját szabadalma 2001-ben jár le.)
A Richter mintegy 4 millió dolláros hatóanyagexportra számíthat a japán piacon 2001-ben, ugyanakkor a Japánon kívüli eladások további 6 millió dollárt hozhatnak - véli az elemző.
A bevétel meglehetősen nagy része royalty, így a 10 millió dollár igen nagy arányban a cég adó előtti eredményét növeli. A Concorde elemzője a Richter idei eredményét a többi elemzőnél alacsonyabbra, 16,4 milliárd forintra teszi (1999-re 14,3 milliárdot vár), 2001-ben viszont a mostani megállapodás nélkül is 24 százalékos növekedésre, 20,5 milliárdos profitra számít, elsősorban az ekkor termelésbe álló Linde-üzem miatt. A mostani hír - amely más szempontból is precedens értékű lehet, hiszen egy hasonló hatóanyagra vonatkozó Merck-szabadalom is lejár hamarosan - akár 10 százalékkal is növelheti a 2001-ben várható eredményt.
Ha 22,5 milliárdos profittal számolunk, akkor a Richter gyakorlatilag két év késéssel (forintban) kiköszörülheti az 1999-es orosz csorbát. Mivel az orosz piac összeomlása előtt a Richter csúcsára 25 390 forint volt (szemben az Egis 14 500 forintos csúcsával), megfigyelők szerint az október vége óta produkált 90 százalékos árfolyam-emelkedés ellenére sem tűnik túlértékeltnek. Ezt támasztja alá, hogy a 2000-es várható eredményekkel kalkulált 20 körüli P/E értéke alig 25 százalékkal haladja meg a magyar tőzsde átlagos P/E mutatóját, miközben a fejlett piacokon a gyógyszergyártók mostanában az átlaghoz képest 40-50 százalékos prémiummal forognak. (Igaz, ott jobbára originális gyártók szerepelnek, de a Richter 20-as P/E mutatója a néhány originális termékkel rendelkező, középméretű generikus cégekéhez képest is alacsony. Például a Teva 1999-es profitjával 29-es, az idei várhatóval számolva 25-ös P/E értékkel forog.)
A két gyógyszerpapír közötti hagyományos (3 Richter=5 Egis) arányt az utóbbi hetekben fölborította az Egis látványos felfelé menetelése. A második legnagyobb gyógyszergyár papírjainak árfolyama az idén 34 százalékkal emelkedett, amelyből csak tegnap 9 százalék teljesült. Az emelkedés megfigyelők szerint sokkal inkább az európai gyógyszeripari fúziók miatti hosszal, semmint a céggel kapcsolatos valamilyen fundamentális hírrel van kapcsolatban. A gyógyszerárak körüli mostani bizonytalanság, illetve a maximált ár bevezetése azonban aligha kedvez az árbevételének a Richterénél jóval magasabb hányadát, mintegy felét a hazai piacon realizáló Egisnek. Ráadásul a második legnagyobb hazai gyógyszergyár belföldi értékesítésén belül az OTC-termékek aránya is kisebb. Ez utóbbiaknál az Egis szerdától átlagosan 7 százalékkal emelte árait, ám például az influenzaszezon idején kelendő Vitamin C legkisebb kiszerelésének ára 21 százalékkal emelkedett, igaz, az ennél nagyobb kiszerelésűé nem változott. A társaság tavalyi eredményével kapcsolatban megoszlanak az elemzői várakozások: míg a konszenzus 6,5 milliárd forintos eredményt mutat, ennél 10 százalékkal alacsonyabb, illetve 10 százalékkal magasabb várakozások is megtalálhatóak. Az eltérést jelentős részben a pénzügyi eredmények adják, hiszen 1999-ben az Egis - fedezeti határidős műveletek miatt - jóval a diszkontkincstárjegy-hozamot meghaladó pénzügyi nyereségre tett szert.
KORÁNYI G. TAMÁS-TALLÓSY ISTVÁN