Brazíliából indult a válság

Az Egyesült Államokban nyitáskor tűntek a leginkább borúlátónak a piaci szereplők, akkor a Dow Jones mutató értéke még több mint 210 pontos csökkenést jelzett.
A negatív hangulatot nagyon jól jellemezte, hogy a megengedett maximális ármozgásnál nagyobb esése miatt rövid időre fel kellett függeszteni a határidős S&P index kereskedését is. A néhány napja még egyértelműen optimista befektetőket igencsak elbizonytalanította a brazil valuta 9 százalékos leértékelődése. Emiatt nem kizárt, hogy az egész dél-amerikai régióban leértékelési hullám keletkezik, ami rontja az amerikai gazdaság pozícióját, és további globális növekedéslassuláshoz vezethet. A nap legnagyobb vesztesei azok a bankok voltak, amelyek tetemes kihelyezéseket végeztek Dél-Amerikában. A Dow Jones ipari átlag lapzártánkig 1,9 százalékkal gyengült.
Ezzel egy időben a biztonságosnak tartott kötvénypiac felé fordult a befektetők figyelme, így jelentősen megdrágultak az amerikai államkötvények, hozamaik 16 hónap óta a legnagyobb mértékben estek. Az irányadó 30 éves és 2 éves papírtól elvárt megtérülés 13, illetve 23 bázisponttal lett alacsonyabb, hozamuk így 5,08, illetve 4,43 százalékon állapodott meg.
A válsággócnak számító Brazíliában szintén nap elején volt a legnagyobb a bizalomhiány, ekkor a Bovespa index több mint 10 százalékkal zuhant. Mindazonáltal később oldódott a pánikhangulat, és lapzártánkkor már csupán 4 százalékos esést mutatott az index.
Európában a londoni, a frankfurti és a párizsi tőzsdeindex 3-4 százalékkal előző napi értéke alatt zárt. Az öreg kontinensen belül az átlagnál is jóval drasztikusabban értékelődtek le az ibériai börzék, mivel ezek az országok rendelkeznek a legkiterjedtebb dél-amerikai gazdasági kapcsolatokkal.
A Távol-Keleten a japán Nikkei index minimálisan erősödött, míg a hongkongi Hang Seng részvényindex nagyot esett. Fontos körülmény, hogy az ázsiai piacok - az időeltolódás miatt - még nem tudtak reagálni más tőzsdék hangulatára és különösen a brazil gazdasági pánikra, így esetükben a mai nap árfolyamváltozásai lehetnek irányadóak.
Közép-Kelet-Európában - akárcsak a fejlett európai piacokon - nagymértékben csökkentek a részvényárak, a varsói tőzsdeindex 4,2, a prágai mutató pedig 2,6 százalékkal esett. Emellett erőteljesen, 1,8-3,2 százalékkal gyengült a közös európai pénzhez képest a cseh korona és a lengyel zloty.
A nemzetközi devizapiacokon a brazil problémák kiéleződését követően a dollár mintegy 2 centtel gyengült az euróval szemben. A befektetők elsősorban azért ijedtek meg, mert amennyiben sor kerül a dél-amerikai valuták leértékelésére, az amerikai termékek relatíve kevésbé lesznek versenyképesek. Az amerikai deviza drasztikus mértékben, közel 3 százalékkal gyengült a biztos menedékvalutának tekintett svájci frankkal szemben. A jennel szemben viszont a dollár képes volt tartani előző napi árfolyamát.
BAKOS PÉTER