A Mol közleménye - amellett, hogy cáfolja az ajánlat hírét - kiemeli: a magyar olajtársaság számára alapvető érdek, hogy az országhoz közeli, potenciálisan növekvő piacokon képviseltesse magát.
Románia így kiemelt fontosságú piac a Mol számára, ahol egyébként már most is az egyik legnagyobb befektető. A társaság ezért figyelemmel kíséri a román olaj- és gázipar privatizációját, de a Petrom tőkeemelésére nem tett és nem is tervez ajánlatot tenni.
A pályázaton a több mint 1 milliárd dolláros jegyzett tőkéjű SNP Petrom 1,5 milliárd dollárra történő feltőkésítéséhez kívánt tőkét bevonni a román állam. Az ajánlattevőktől eredetileg 350-550 millió dollárt vártak, ami teljes egészében a cégbe került volna.
Ilyen összeggel azonban a Krónika szerint egyetlen pályázó sem akart beszállni, a Mol 300 millió dollárt sem adott volna (más román lapok viszont 650 millió dolláros román ajánlatról is tudnak). A román lapok meglepő módon több részletet is közölnek az ajánlatokról. Míg a Molét egyszerűen "nem versenyképes" jelzővel illetik, az olasz ENI ajánlatát 50 millió dollárra teszik.
Ugyanakkor román lapértesülések szerint némileg meglepő módon a román Tofan- és Gelsor-csoport által létrehozott konzorcium (ez egy egykori román állami tisztviselők részvételével, külföldi tőkével létrejött és Romániában jelentősnek számító, de alapvetően pénzügyi befektetésekkel foglalkozó alap) 650 millió dollárt ajánlott. A másik két pályázatot az OMV és a görög Hellenic adta be.
A Petrom értékéről megoszlanak az elemzői vélemények. A társaságnak igen jelentős adó- és egyéb tartozásai vannak, részben ennek elengedése is a feladata annak a még fel sem állt bizottságnak, amelynek emellett értékelnie kellene a most beérkezett ajánlatokat. Szakértők szerint azonban ez még mindig nem lesz elegendő ahhoz, hogy a társaság nyereségesen működjön a jövőben. Feltehetően ez volt az oka annak, hogy bár a Mol korábban minden bizonynyal érdeklődött, végül nem tett ajánlatot a felkínált Petrom-tulajdonrészre.
A. A. G.
