Az 1997. november első napján kibocsátott, 2002. október 15-én lejáró Magellán kötvény január 15-étől fél évre 15,9 százalékos kamatprémiumot fizet ki. Ezen a napon fizeti az alapkamatot is, ami negyedévre 3,07 százalék (évi 12,18 százalék). A Concorde Értékpapír Rt. által kibocsátott kötvényre negyedévente a 12 hónapos kincstárjegy hozama mínusz 2 százalékpontos alapkamat jár, és félévente - ha a kötvényből finanszírozott tőkepiaci műveletek eredménye lehetővé teszi - kamatprémium. Az utóbbi az elért nyereség 90 százaléka, mínusz az idő közben kifizetett alapkamatok.
A Magellán az utóbbi bő két év tőkepiaci viharait elég jól állta, hiszen az eddigi négy tárgyidőszakból három után képes volt prémiumot is fizetni. Bő két év alatt számításaink szerint a névérték mintegy 88 százalékát fizette ki befektetőinek, ami még a kamatok újrabefektethetőségétől eltekintve is évi 33 százalékos hozammal lenne egyenlő.
Amint a kibocsátótól megtudtuk, a kötvénypénzből származékos ügyleteket csak fedezeti jelleggel kötnek. Inkább azonnali értékpapírügyleteik voltak, közöttük hosszú, akár fél évig, egy évig is megtartott pozíciókkal. Az utóbbi időben tevékenységük a day-trade (napon belüli árfolyam-ingadozásokra való spekuláció) irányába tolódott el.
A kötvény megfigyelők szerint azért is kedvező konstrukció, mert a magánszemélyek nem fizetnek adót a kamat után. Még akkor sem, ha a mögöttes ügyletek - tőzsdén kívüli részvényügylet, határidős ügylet - egyébként 20 százalékkal vagy még rosszabbul adóznának. A különösen kockázatosnak minősített, 500 millió forint össznévértékű papírt annak idején 42 befektető jegyezte, mégsem teljesítette a tőzsdei bevezetési követelményeket. Ennek információink szerint az lehetett az oka, hogy a kötvények túlnyomó többsége egy kézben koncentrálódik.
E. J.
