Az opciós piac már az első negyedévben elindul

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) tanácsa hétfői ülésén elfogadta a kereskedési kódexet, amely egységes szerkezetbe foglalja az azonnali, a határidős és az opciós piac szabályait - jelentette be tegnap Dunavölgyi Mária, a BÉT ügyvezető igazgatója. Ezek után a tőzsde - hasonlóan a fejlett tőkepiacokhoz - teljes körű szolgáltatást tud nyújtani mind a hazai, mind a külföldi befektetőknek. A kódex hatálybalépésének napját, illetve az opciós kereskedés indulását egyébként még nem tűzték ki pontosan. Az új szabályzat azonban csak az opciós piac indulásával egy időben, legkorábban február közepén lép életbe. Ez utóbbit az késlelteti, hogy mivel a határidős piachoz hasonlóan az opciós modul is az MMTS-I. elektronikus rendszer keretein belül lett kialakítva, a szállítónak, az ausztrál-svéd-magyar konzorciumnak még ellenőriznie kell az új rendszert. Az azonnali kereskedést érintő egyik legfőbb változás, hogy a mostani gyakorlattal szemben - eddig az utolsó kötést megelőző harmadik kötés volt a záróár - az utolsó üzletkötés ára adja a hivatalos záró árfolyamot. A nemrég bevezetett új aukciós üzlettípus esetében pedig ha az ajánlattevő nem változtat az alapfeltételeken, nem lesz szükség az ajánlat egy nappal korábban történő bejelentésére.
A szabványosított határidős és opciós piacon a kockázatok csökkentése érdekében a BÉT már a termékek bevezetésekor megállapít egy elméleti elszámolóárat, és a napi elszámolóár-képzést is folyamatosan ellenőrzi. Az újonnan bevezetett termékeknél változik az utolsó kereskedési nap is: az eddigiekkel szemben ez mindkét piacon a lejárati hónap harmadik péntekje lesz, illetve a lejáratkori elszámolóárat is az utolsó kereskedési nap szabad szakaszának elején számítják ki.
Az opciós és határidős termékek köre egyelőre megegyezik, így a kontraktuslista alapján a BUX index, a Matáv, a BorsodChem, a Mol, az OTP, a Richter és a TVK részvényeire lehet majd vételi és eladási opciókat kötni. Kezdetben azonban a fenti kontraktusok közül valószínűleg csak néhány kerül bevezetésre, és a tényleges indulásról a titkárságvezető dönt.
A származékos kereskedéstől eltérően az opciós piacon nem lesz korlátja az ármozgásnak, mivel azonban a két piaci szegmens egy ügyletkörbe tartozik, a határidős kereskedés során kiváltott klíring ezt a piacot is érinteni fogja. Fontos különbség lesz az is, hogy itt a kereskedés csak nyitó és szabad szakaszból áll majd, és a lejáratok időtávja is eltérő. Az amerikai típusú (a lejárat előtt is lehívható), 3 és 6 hónapos vételi és eladási opciót csak a részvényalapú termékekre lehet majd kötni. A tervek szerint az indexre azonban már csak európai típusú (csak a lejáratkor lehívható) opciókkal lehet majd kereskedni, igaz, 1, 2, 3, 6, 9 és 12 hónapos terminre is.
Az új elképzelések szerint a tőzsde a kibocsátók számára előírt adatszolgáltatások és tájékoztatók megjelentetését szeretné elektronikus útra terelni. Eszerint a tőzsdei vállalatok gyorsjelentései, rendszeres és rendkívüli tájékoztatásai az interneten is megjelennének, így lehetővé válna, hogy az információk a lehető legrövidebb időn belül a befektetők szélesebb köréhez is eljuthassanak.
MADARÁSZ JÁNOS