Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Aki vásárolt már - többnyire lízingcég által - finanszírozott autót, az tudja, hogy a kocsi törzskönyvét csak akkor kapja meg, ha szabályosan lejárt a futamidő. Addig a törzskönyv a lízingcég páncélszekrényében pihen.
A Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogesetben egy magánszemély 2008. december első napján 3,7 millió forintért vásárolt egy Renault személygépkocsit, amelyhez a lízingcég 2,8 millió forint kölcsönt nyújtott, 5 évre, svájci frank alapon. A szerződésben kikötötték, hogy amíg a hitelt felvevő nem teljesíti a kötelezettségét, a lízingcégnek vételi joga van az autón. (A vételi jog azt jelenti, hogy egyoldalú döntéssel - a másik fél beleegyezése nélkül - megvásárolgatja a kocsit.) A cég üzletszabályzatában volt egy pont, amely kimondta, hogy a szerződés szabályos lejáratáig a lízingcégnél lesz az autó törzskönyve. A lízingcég 2003 áprilisában - miután az ügyfele nem fizetett - felmondta a szerződést és egyúttal élt a vételi jogával.
A per ekkor indult. A kölcsönt felvevő úgy vélte, hogy a közöttük létrejött szerződés érvénytelen, a felmondás jogszerűtlen. Emellett azt szerette volna, hogy a lízingcég adja ki neki a törzskönyvet.
Az első két állítása hamar megdőlt, így a vita a törzskönyv kiadásáról folytatódott. Az első fokú bíróság az ítélete indokolásában - egyebek mellett - kifejtette, hogy a törzskönyv kiadására azért nem látott lehetőséget, mert az üzletszabályzat szerint annak visszatartása a kölcsönszerződés egy atipikus biztosítékát jelentette. A protestáló a tartozását a felmondást követően sem rendezte, így a lízingcég jogosult a törzskönyvet magánál tartani.
A magánszemély fellebbezett az ítélet ellen, mire a másodfokú bíróság kötelezte a lízingcéget a törzskönyv kiadására. Szerinte nem volt megállapodás a felek között a szerződés - törzskönyv birtoklásával történő - atipikus biztosítására. Az üzletszabályzat nem értelmezhető így, az csak a lízingcég vételi jogát biztosító, járulékos jogosultság.
Erre fel a lízingcég felülvizsgálatot kért a Kúriától, amely megállapította, hogy a törzskönyv birtoklása nem illette meg, márpedig ha a birtoklásra nincs más jogalapja, akkor köteles a törzskönyvet kiadni. Viszont jogszerűen élt a lízingcég a vételi (opciós) jogával és ez alapján jogosulttá vált a törzskönyv birtoklására.
