Vásárok és Kiállítások

Kínai Ipari és Technológiai Kiállítás a Budapesti Vásárközpontban

A Kínai Gazdasági Minisztérium szervezésében 70 állami tulajdonú vállalat mutatkozik be június 22–25. között a Kínai Ipari és Technológiai Kiállításon a Budapesti Vásárközpontban. A nagyszabású rendezvény célja a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése Kína, valamint Magyarország és a kelet-közép-európai térség között. – Ez a kiállítás kiváló alkalom arra, hogy a magyar cégek és üzletemberek megismerjék a kínai vállalatok kapacitását és eredményeit – mondta Wang Yingqi, a kínai kereskedelmi minisztérium igazgatóhelyettese a kiállítást beharangozó sajtótájékoztatón. – Hiszem, hogy a kiállítás segítségével a kínai vállalatok növelni tudják befolyásukat a Kelet-Közép-Európában, elősegítve a kínai és a helyi vállalkozások, az üzletemberek kapcsolatainak erősödését, a bilaterális és multilaterális gazdasági és kereskedelmi együttműködést. A kínai kereskedelmi minisztérium igazgatóhelyettesén kívül Gao Rujie, a kínai nagykövetség kereskedelmi tanácsosa, magyar részről pedig Huszty András, a Miniszterelnöki Hivatal magyar–kínai kapcsolatokért felelős kormánymegbízottja, Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, Szlovák Gabriella, a Gazdasági Minisztérium, valamint Danyi Zsuzsanna, az ITD Hungary Kht. osztályvezetője vett részt az eseményen. A kiállítást első alkalommal hozták Európába, eddig öt országban, Indiában, az Egyesült Arab Emirátusokban, Indonéziában és Brazíliában szervezték meg, igen jelentős sikerrel. Budapesten mintegy 3500 négyzetméteren több mint 70 vállalkozás 130 standon mutatkozik be. A kiállító vállalatok köre felöleli az építőipar, a vízszolgáltatás, a közlekedés, az energia, a petrolkémia, a telekommunikáció, a kohászat, vasúti közlekedés és az aeronautika területét. Kínában 2004-ig több mint 1800 vállalat kapott engedélyt külföldi tervezői és kivitelező tevékenységre. A világ mintegy 200 országában kötött szerződéseik összértéke 156,294 milliárd dollár, az ebből teljesült forgalom 114,028 milliárd dollár volt. A tervezési projektcsomagok kiterjednek az építőipar, útépítés, közlekedés, petrolkémia, áram-, víz- és bányászati erőforrások, telekommunikáció, gépek és berendezések, kohászat területére. A 2003-as év során az amerikai Engineering News Record (ENR) 47 kínai vállalatot választott a világ 225 legnagyobb nemzetközi fővállalkozója közé. 2004-ben a távol-keleti ország 33 milliárd dollárnyi külföldi befektetésével a világ negyedik legnagyobb tőkeexportőrévé vált. Mint Huszty András, a Miniszterelnöki Hivatal magyar–kínai kapcsolatokért felelős kormánymegbízottja elmondta, a két ország kereskedelmi kapcsolatai folyamatosan fejlődnek, 2004-ben 3,13 milliárd dollár volt a forgalom. Az idei első negyedévben a kínai export 940 millió dollár volt, ebből 820 milliót adtak a gépipari és elektronikai termékek, a magyar kivitel pedig 60 millió dollárt tett ki, amelynek a kétharmadát alkotta a gépipar és az elektronika. Magyarország Kína legnagyobb kelet-közép-európai kereskedelmi partnere. A június 22-i kiállításra a magyar Gazdasági Minisztérium meghívta a régió társminisztériumait, a kínai szervezők pedig a térség fontos ipari cégeit.

Már az idén elkészül az új pécsi Expo Center

Mintegy 2 milliárd forintos költséggel új multifunkciós rendezvényközpont épül Pécsett. A 10 ezer négyzetméteres Expo Center – amely idén nyárra készül el – az ország legnagyobb vidéki kiállítási központja lesz. Az ősszel már az új vásár- és konferenciaközpontban rendezhetik meg a Pécs Expót. Toller László polgármester elmondta, hogy több mint 1,9 milliárd forintos költséggel olyan multifunkciós rendezvényközpontot építenek, amely nem csak a helyi vásároknak, hanem a város nagy kulturális és sportrendezvényeinek is otthont ad majd. A megyeri városrészben, az egykori szennyvíztelep mintegy 30 hektáros területén összesen több mint 10 ezer négyzetméteres komplexumot építenek. A beruházást tavaly ősszel kezdték meg (NAPI Gazdaság, 2004. november 15., 17. oldal). A pécsi Expo Center konferencia- és színházterme 1200 személyes lesz, s mellette több kisebb, 170–450 fő befogadására alkalmas szekcióterem is épül. Az épületegyüttes környékét úgy alakítják ki, hogy az 15 ezer fős szabadtéri rendezvények megtartására is alkalmas legyen – tette hozzá a polgármester. A létesítményben médiaközpontot is kialakítanak. A beruházás keretében teljesen átalakítják a már jó ideje nem használt szennyvíztelep meglévő ingatlanjait, illetve új, döntően könnyűszerkezetes létesítmények készülnek. Az épületek nagy része egy látványos, nagy fesztávolságú sátortető alatt lesz. A beruházást a Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő (PVV) Rt. tulajdonában lévő Pécsi Rendezvényszervező Kht. valósítja meg, saját erőből, illetve hosszú lejáratú hitelből. Az ország első vidéki vásárközpontja lendületet adhat a több évtizedes múltra visszatekintő pécsi vásároknak is. A szervezők legnagyobb gondja az elmúlt években már az volt, hogy nem tudtak megfelelő színvonalú és méretű helyet biztosítani a kiállítók számára. A nyugat-európai színvonalú Expo Center 2005 őszétől a hagyományos pécsi vásáron kívül más, jelentős számú kiállítót és érdeklődőt vonzó helyi szakvásároknak is otthont ad majd.

A lipcsei szervezők várják a magyar beszállítókat

Óvatosságból csupán 60 négyzetméteres standot foglalt le az idei lipcsei alkatrész-beszállítói szakvásárra a hazai cégeket képviselő Magyar Járműalkatrész-gyártók Országos Szövetsége (Majosz). Míg a mostanit megelőző két évben 90, illetve 88 négyzetméteren mutatkozhattak be a magyarországi gyártók, a június 21–23. közötti Z–2005 Zulifermesse (beszállítói szakvásár) magyarokat képviselő standjának alapterülete azért lesz kevesebb, mert még mindig nem derült ki: a korábbiakhoz képest milyen mértékben támogatja a résztvevőket az ITD Hungary. A szervezet eddig szóbeli ígéretet kapott arra, hogy kapnak támogatást a bemutatkozó magyar cégek, illetve azok képviselői – mondta a NAPI gazdaság megkeresésére Bogdanovics László, a Majosz főtitkára. Hozzátette: ismeretei szerint ehhez a támogatások rendszerét szabályozó rendelet módosítására van szükség. A korábbi években a külföldi, így a lipcsei vásáron részt vevők nem voltak olyan bizonytalanságban, mint jelenleg, ugyanis jórészt már kiállítási jelentkezésükkor tudták, hogy első vagy második kategóriás támogatásban részesülnek. Számolhattak azzal, hogy a bérleti díjat teljes egészében, az utazási költségeknek pedig a felét megtéríti az ITDH vagy „rosszabb” esetben, a második kategóriába sorolva „csak” részben kapnak támogatást. Most azonban várólistán vannak a cégek és a saját költségükön vesznek részt a külföldi vásárokon, ahogy ezt tették legutóbb, ugyancsak Lipcsében az AMI-AMITEC autós kiállításon (NAPI gazdaság, 2005. március 30., 6. oldal). Támogatás híján – a szövetség költségvetéséből fedezve – információs standdal képviseltette magát a Majosz, amely az egyhetes rendezvény alatt 20 érdeklődőt irányított magyarországi cégekhez. Az idei Z-n az előzetes jelentkezések szerint mintegy tucatnyi magyarországi alkatrészgyártó vesz majd részt, s a Majosz képviseli az itthoni autóalkatrész-gyártókat. A beszállítói szakvásár középpontjában a gép- és szerszámgyártás, az elektronika területén működő alkatrész-, részegység-, illetve modulgyártók, távábbá az autópiari és járműgyártó beszállítók szerepelnek. A szervező, illetve a kiállításnak helyet adó Leipziger Messe GmbH felmérése szerint tavaly csaknem 55 százalékban a járműipari beszállítók voltak jelen a Z–2004-en, akiket a berendezés- és gépgyártók, illetve a szerszámkészítők, majd az egyéb iparágak képviselői követtek. Az idei Z-re időben jelentkező kiállítók nemcsak a helydíjból kaptak kedvezményt, hanem a szakmai rendezvényeken, üzletember-találkozókon térítésmentesen vehetnek részt. A beszerzői napokon az ügyfelek „célzott megbeszéléseket” folytathatnak a beszállítási ügyletekről az autógyártás, valamint a gép- és berendezésgyártó ipar rendszerszállítóival és végtermékgyártóival, a contact napokon pedig a beszállítók képviselőit hozzák össze a beszállítókkal, akik például a termelés optimalizálása érdekében folytathatnak előzetes tárgyalásokat. Bár a jelentkezési határidő lejárt. az Interpress Kiállítások Kft.-től kapott információink szerint a magyar résztvevők végleges standigénylésének határidejét meghosszabbították.

Visszatérő magyar kiállítók a müncheni IFAT-on

Hét magyar kiállító is részt vesz az IFAT környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakvásáron április 25. és 29. között. A háromévente megrendezett müncheni vásáron legutóbb csak négy magyar vállalat képviseltette magát. A Polyduct Műanyagipari Rt. – amely immár második alkalommal lesz jelen – 1992 óta tevékenykedik környezetvédelmi háttéripari cégként Magyarországon. A cég – hazánkban egyedülállóként – rotációs öntésű, nagy méretű üreges testek gyártásával foglalkozik, és mintegy 150-féle terméket gyárt. A termékek között különböző hulladékgyűjtő edények, valamint vízgazdálkodási és szennyvízkezelési berendezések vannak. Fésűs András, a cég elnök-vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy míg a korábbi IFAT-on csatornázási műtárgyakkal jelentek meg, most a legújabb terméküket – egy szennyvíztisztító kisberendezést – akarják bemutatni. A vállalat vezetője elmondta, hogy az olyan termékekkel, mint a hulladékgyűjtő edények nem érdemes messzire menni, főleg nem Nyugat-Európába, mivel ott már kialakult piaca van ennek a termékcsoportnak. A vállalat a termékeinek mintegy 5 százalékát exportálja, ezen belül is főleg a csatornázási területen hasznosítható termékeket. Mivel Magyarországon jelenleg olyan erős a környezetvédelmi piac expanziója, hogy bőven lefedi a cég kapacitását, a vállalat elsősorban a hazai piaci szerep erősítésére összpontosít. A kivitellel főleg a szomszédos kelet-európai országokban kívánnak terjeszkedni, mivel a környezetvédelmi beruházások ott még csak most indulnak be. Az IFAT-on való részvétel a szakmai tapasztalatcserén túl nem elsősorban azért fontos, hogy nyugati partnereket szerezzenek, hanem hogy a hazai partnerekkel találkozzanak, ez ugyanis jó hatással van a fennálló üzleti kapcsolatokra – tette hozzá Fésűs András. A kiállítás másik régi-új résztvevője a Purator Környezetvédelmi Kft. Az osztrák-magyar vállalat csatorna- és ivóvízhálózatokhoz, valamint csapadékvíz-elvezetéshez és szennyvíztisztításhoz kapcsolódó mérnöki szolgáltatást és kereskedelmi tevékenységet folytat. A cég magyarországi leányvállalatát 1990-ben alapították; a kilencvenes évek folyamán több közép-európai országban is létesítettek leányvállalatot. 2003-ban viszont Budapestre került a teljes cégcsoport gazdasági és szakmai koordinációs központja. Az IFAT-on a többi leányvállalattal közösen vesznek részt. Amellett, hogy találkoznak a régi üzleti partnerekkel, hosszú távon várhatóan új üzleti kapcsolatok formájában is kamatozik majd a részvétel – mondta lapunknak Pánczél Ágnes, a vállalat kommunikációs igazgatója.