A Kínai Gazdasági Minisztérium szervezésében 70 állami tulajdonú vállalat mutatkozik be június 22–25. között a Kínai Ipari és Technológiai Kiállításon a Budapesti Vásárközpontban. A nagyszabású rendezvény célja a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése Kína, valamint Magyarország és a kelet-közép-európai térség között.
– Ez a kiállítás kiváló alkalom arra, hogy a magyar cégek és üzletemberek megismerjék a kínai vállalatok kapacitását és eredményeit – mondta Wang Yingqi, a kínai kereskedelmi minisztérium igazgatóhelyettese a kiállítást beharangozó sajtótájékoztatón. – Hiszem, hogy a kiállítás segítségével a kínai vállalatok növelni tudják befolyásukat a Kelet-Közép-Európában, elősegítve a kínai és a helyi vállalkozások, az üzletemberek kapcsolatainak erősödését, a bilaterális és multilaterális gazdasági és kereskedelmi együttműködést.
A kínai kereskedelmi minisztérium igazgatóhelyettesén kívül Gao Rujie, a kínai nagykövetség kereskedelmi tanácsosa, magyar részről pedig Huszty András, a Miniszterelnöki Hivatal magyar–kínai kapcsolatokért felelős kormánymegbízottja, Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, Szlovák Gabriella, a Gazdasági Minisztérium, valamint Danyi Zsuzsanna, az ITD Hungary Kht. osztályvezetője vett részt az eseményen.
A kiállítást első alkalommal hozták Európába, eddig öt országban, Indiában, az Egyesült Arab Emirátusokban, Indonéziában és Brazíliában szervezték meg, igen jelentős sikerrel.
Budapesten mintegy 3500 négyzetméteren több mint 70 vállalkozás 130 standon mutatkozik be. A kiállító vállalatok köre felöleli az építőipar, a vízszolgáltatás, a közlekedés, az energia, a petrolkémia, a telekommunikáció, a kohászat, vasúti közlekedés és az aeronautika területét.
Kínában 2004-ig több mint 1800 vállalat kapott engedélyt külföldi tervezői és kivitelező tevékenységre. A világ mintegy 200 országában kötött szerződéseik összértéke 156,294 milliárd dollár, az ebből teljesült forgalom 114,028 milliárd dollár volt. A tervezési projektcsomagok kiterjednek az építőipar, útépítés, közlekedés, petrolkémia, áram-, víz- és bányászati erőforrások, telekommunikáció, gépek és berendezések, kohászat területére. A 2003-as év során az amerikai Engineering News Record (ENR) 47 kínai vállalatot választott a világ 225 legnagyobb nemzetközi fővállalkozója közé. 2004-ben a távol-keleti ország 33 milliárd dollárnyi külföldi befektetésével a világ negyedik legnagyobb tőkeexportőrévé vált.
Mint Huszty András, a Miniszterelnöki Hivatal magyar–kínai kapcsolatokért felelős kormánymegbízottja elmondta, a két ország kereskedelmi kapcsolatai folyamatosan fejlődnek, 2004-ben 3,13 milliárd dollár volt a forgalom. Az idei első negyedévben a kínai export 940 millió dollár volt, ebből 820 milliót adtak a gépipari és elektronikai termékek, a magyar kivitel pedig 60 millió dollárt tett ki, amelynek a kétharmadát alkotta a gépipar és az elektronika. Magyarország Kína legnagyobb kelet-közép-európai kereskedelmi partnere. A június 22-i kiállításra a magyar Gazdasági Minisztérium meghívta a régió társminisztériumait, a kínai szervezők pedig a térség fontos ipari cégeit.
Fazekas Márta