Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kiállítási szakmában többféle felfogása, értelmezése létezik a globalizációnak. Akadnak társaságok, akik a globalizáció alatt azt értik, hogy cégüknek saját hálózattal jelen kell lennie a világ több pontján. Ezért csaknem mindenütt képviseletet létesítenek, céget vásárolnak fel, igyekeznek harmonizálni a kiállítási kínálatot, erősítik a szinergiát. Az ezt a gyakorlatot követő frankfurti és düsseldorfi vásártársaság szerint mindez részben a kiállítók, másrészt a látogatók globális elérhetőségét, megnyerhetőségét célozza, és magához vonzza a piac szereplőit - mondta Nagy Károly.
Más felfogás szerint egyes termékek iránt univerzális a kereslet, így a piachoz lehet vinni a kiállítást. Ezt a gyakorlatot főleg angolszász cégek folytatják, s így volt jelen a magyar piacon például a benzinkút-kiállítás, de ebbe a körbe tartozik más cégek kiállításainak "klónozása", azaz más piacokon való saját megrendezése is. Ilyen volt például az IFABO, de technikailag ilyen az UKBA, valamint a Hungexpo által Lengyelországban szervezett Krakofood is.
A főtitkár véleménye szerint a kiállítások, vásárok nagyon jelentős - sokszor háttérben maradó - partnerei a szakmai szövetségek, szervezetek, amelyek szintetizáltan képesek közvetíteni a piacok igényeit, mind a kiállítói, mind a látogatói oldalról. Az esemény szempontjából nagy előny, ha léteznek olyan szervezetek, amelyek valóban magukénak érzik a szakkiállításokat. Többek között ilyen rendezvény a most zajló Printexpo, az UKBA vagy a debreceni Farmerexpo.
A globalizáció azonban - a főtitkár véleménye szerint - ezen a téren is új helyzetet teremt. Ahogyan a termelés és a kereskedelem globalizálódik, a tőke és a döntések koncentrálódnak, a most főleg országos szinten szervezett és tevékeny szakmai szövetségek is át kell alakuljanak szupranacionális szervezetekké, különben mozgásterük erősen leszűkül. Erre már ma is van példa, hiszen a multinacionális vállalatok a szakmai szövetségeken kívül is megjelenítik és érvényesítik saját érdekeiket. Az EU-ba való belépésig erre fel kell készülni a szakmai szövetségeknek és európai szinten kell szervezkedniük, együttműködniük.
Nagy szerint a gazdaság más ágazataiban is, a médiákban is zajlik a globalizáció, komplex kínálatra törekvés formájában. Nem véletlen tehát, hogy egyes nagy kiadóvállalatok egyben vezető független kiállításszervezők is (például Reed International). Ez a komplex kínálatra törekvés szinte minden progresszív vásárszervezőnél jelen van.
Ami a kiállításszervezők globalizációját illeti, itt is egyre jobban kirajzolódik a kép. Akadnak olyan multinacionális szervezők, akik a világ sok pontján szerveznek - jól körülhatárolható szakmai témájú - szakkiállításokat, így például a Reed, a United Newspapers. Ezek a cégek klasszikusan globalizált vállalkozások. Ugyanakkor - pontosan azért, mert Európa kontinentális részén a kiállítás- és vásárszervezők és ingatlanjaik tulajdonosai helyi közösségek, város és tartomány, illetve az állam maga - a tulajdonosok érdekei látszólag ellene szólnak a klasszikus globalizációnak, a tőke flexibilis mozgatásának. A nagy német vásárok jól mutatják ezt a képet, s bár nagyon éles belső verseny van a városok/régiók között, a a lokális érdekek miatt aligha lesz gyors globalizáció.
Jellemző erre, hogy még Észak-Rajna-Vesztfáliában is, ahol két nagy vásárszervező - Köln és Düsseldorf - működik egymástól 50 kilométeres távolságra, s tulajdonosaik között ott a tartomány, képtelenek szorosabb kapcsolódást, integrációt elérni.
A globalizációnak a vásárszervezők sem tudnak ellenállni: júliusban röppent fel a hír, miszerint a Berlini Vásár és a multinacionális Reed szorosabb kooperációt kezdett, új kiállítások berlini kialakítására. A Reed felvásárolta a United News and Mediát, a hannoveri és frankfurti vásárszervezők is közös projektbe kezdtek. Nagy szerint azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kiállításszervező a gazdaság fő szereplőinek, a kiállítóknak és látogatóknak, a szakmai partnereiknek szolgál. Végső soron úgyis a látogatóké lesz a döntő szó, azaz ahová elmennek, azok lesznek az igazi kiállítások, vásárok. A jó koncepciójú, a szakmát jól szolgáló események jövője biztos, de a gazdaság igényének változását lassan követő rendezvények ma már fennmaradási gondok elé nézhetnek.
Tapasztalható ezen a téren, hogy azok a jól szervezett szakmai kiállítások erősödnek tovább, ahol mindenki jelen van, mindkét oldalról. Ez egyben polarizálódást is előrevetít. A mind nagyobb méretű, globális szakkiállítások ma már áttekinthetetlenek, korszerűtlenek.
A fogyasztói vásároknál azonban ez a globalizálódás aligha képzelhető el. Egy-két kivételtől eltekintve a látogatószám önmagában nem minden. Ha az autós szakmára gondolunk, sokan vélik azt, hogy például a frankfurti Autószalon a "globális" kiállítás, mások ugyanakkor Párizsra vagy Genfre esküsznek.
Az információs technológiában jól szemlélteti a globalizáció gondolatának belső ellentmondásait a CeBIT-ből kiemelt, a nagyközönségnek szánt CeBIT Home - mondta a főtitkár.
Nem sikerült a szándéknak megfelelően a látogatóközönséget olyan mértékig érdekeltté tenni, hogy nagy számban, nagy távolságról felkeressék a rendezvényt.
Kelet-Közép-Európában a globalizációs folyamat még nem jelentős, bár az euroregionális piac és annak kiállítási kínálata kialakulóban van. Ma a kiállítások kevés kivétellel országos jellegűek, a látogatók saját országuk szakembereit, üzleti köreit kívánják elérni. A kevés kivétel egyike a Foodapest, ahol ténylegesen magas a külföldről érkező üzletemberek száma és aránya.
(NAPI)
