Az évtized első felében a korábban döntően állami tulajdonú építőipari tulajdonosi szerkezet alapvetően megváltozott. Az 1980-as évek elején még 80 százalékot is elérő állami részarány 10 százalék alá csökkent. A külföldi tulajdon részaránya az akkori 10-15 százalékról 1996-ra 41 százalékra nőtt. Napjainkban a külföldieket fokozatosan szorítják ki a belföldi cégek, 1998-ban az összes építőipari vállalkozás csaknem kétharmada már magyar kézben volt. A Gazdasági Minisztérium felmérése szerint az építőipar összesített jegyzett tőkéje az 1997-es 151 milliárd forintos szintről 1998-ra 134,1 milliárd forintra esett vissza. Statisztikailag kimutathatóan jórészt külföldi tulajdonú cégek "dobták be a törülközőt". Az állami tulajdonú építőipari vállalatok részaránya 1997-ben érte el a legalacsonyabb szintet, 6,8 százalékot, azóta ismét 1-2 százalékos állami részesedésnövekedés figyelhető meg a tulajdonosi szerkezetben.
Az építőipari szervezetek között 1990-ben még 59 százalékos részesedéssel bíró nagy (300 fő feletti létszámot) alkalmazó vállalatok aránya mára 15,5 százalékra szorult vissza. Az évtized egyéb szervezeti változásait az 1. számú táblázat mutatja. A kis szervezetek az 1990. évi 17 százalékkal szemben 1999 elejére már 61,5 százalékkal részesedtek az össztermelésből. Ennek oka, hogy dinamikusan nőtt a kis szervezetek száma, a nagyok közül sokat felszámoltak vagy több kisebbre bontottak, illetve sok helyen a létszámleépítések miatt a foglalkoztatás a közepes kategóriába tolódott át. Emellett növekedett a kis cégeknek kiadott alvállalkozói munkák száma is.
Az építőipar 1996-ban megindult növekedése tartósnak tűnik. 1999-ben az ágazat termelése 6,1 százalékkal bővült, ez az 1998-as, kiugróan magas, 15,3 százalék ellenére is kedvező eredménynek tekinthető. Elemzők szerint az ágazat bővülése átlagosan évi 10 százalékot tesz majd ki az elkövetkezendő 3 évben. Az egyes alágazatok részesedését a csaknem 793 milliárd forintos építőipari forgalomból a 2. számú táblázat mutatja. A termelés területi eloszlását illetően egyedül Tolna és Békés megyében volt visszaesés tavaly. Az egyes régiók 4-15 százalékkal múlták felül előző évi termelésüket, a Dél-Dunántúl stagnált, a rekordot BAZ és Csongrád megye tartja 20 százalékos forgalomnövekedéssel. 1999-ben 78 123 építőipari szervezetet tartottak nyilván Magyarországon, beleértve a nem jogi személyiségű vállalkozásokat és az egyéni vállalkozásokat is.
R. GY.
**** KERETBEN ****
Az elmúlt évtizedben az építőipart - hasonlóan az iparhoz és a mezőgazdasághoz - a foglalkoztatottak számának radikális csökkenése jellemezte. A korábbi évek létszámcsökkenése azonban 1997-ben megállt, egy évvel később pedig megfordult a kedvezőtlen tendencia. Az elmúlt évben az építőipar 5 főnél többet foglalkoztató vállalkozásaiban összesen 112,15 ezer fő kapott munkát, ez 6,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan csökkent a munkanélküliség az ágazatban. Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ 1998 decemberében 33,4 ezer munkanélkülit regisztrált, a következő év decemberére e szám 30 ezer alá csökkent.
Az elmúlt évtizedben az építőipart - hasonlóan az iparhoz és a mezőgazdasághoz - a foglalkoztatottak számának radikális csökkenése jellemezte. A korábbi évek létszámcsökkenése azonban 1997-ben megállt, egy évvel később pedig megfordult a kedvezőtlen tendencia. Az elmúlt évben az építőipar 5 főnél többet foglalkoztató vállalkozásaiban összesen 112,15 ezer fő kapott munkát, ez 6,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan csökkent a munkanélküliség az ágazatban. Az Országos Munkaügyi Módszertani Központ 1998 decemberében 33,4 ezer munkanélkülit regisztrált, a következő év decemberére e szám 30 ezer alá csökkent.