Vásári gondok Franciaországban

A párizsi kereskedelmi és iparkamara adatai szerint Franciaország az 1996 és 2000 közti időszakban 2,4 milliárd frankot fordít kiállítások és kongresszusok szervezésére, míg Németország 24 milliárd frankot. Franciaország a nemzetközi kiállítások zömét a fővárosban - főként Paris-Nord Villepinte és Paris-Expo területén - bonyolítja le. Nem ez a helyzet Németországban, amely több nagy vásárvárossal - Hannover, Frankfurt, Köln, Düsseldorf, München, Nürnberg - büszkélkedhet.
Az eltérések történelmi okokkal is magyarázhatók. A németek ugyanis a háború után nagyon gyorsan felismerték a vásárokban és kiállításokban rejlő lehetőségeket. Éppen ezért a különböző városok, tartományok jelentős összegeket fektettek a helyszínek kialakításába és a vásárok, kiállítások magas színvonalú megszervezésébe. Ezen események ráadásul igen erős iparágakra - gépipar, vegyipar, gyógyszergyártás, könyvkiadás - támaszkodhattak.
Franciaországban annak ellenére, hogy a városokban és megyékben nemritka a kongresszusi palota vagy kiállítási terület, Párizs maradt a kereskedelmi és kiállítási központ. Ugyanakkor azonban úgy tűnik, hogy a főváros nem igazán ismerte fel a kiállításokban rejlő nemzetgazdasági lehetőségeket.
Németországban a vásártársaságok busásan fizetnek helyi illetékeket és adókat. Ebből adódóan a számos és jól felépített kiállítás olcsóbb is a kiállítóknak, mivel a vásári területeket a helyi elöljáróságok támogatják. A vásárok és kiállítások franciaországi szövetsége szemléletbeli változtatásra hívtak fel a szakemberek és az illetékesek figyelmét. A nemzetközi kiállításokat ugyan nem fenyegeti megszűnés, de ha a rendezvények továbbra is hasonló szellemben szerveződnek, elvesztik a külföldi kiállítók érdeklődését és átalakulhatnak országos jellegű kiállításokká.
Ezért a kiállítási szektor két szakmai szervezete - a Szakkiállítások Francia Szövetsége (FFSS) és a Franciaország Kiállításainak és Vásárainak Szövetsége (FFSF) - január 20-án bejelentette, hogy Franciaország Vásárai és Kiállításai elnevezéssel egységes egésszé szerveződnek. Egyesítik minden erejüket és élve azzal, hogy kiegészítik egymást - egyikük inkább párizsi a másik inkább vidéki -, megpróbálják meggyőzni az illetékeseket a tét fontosságáról.
A. J.