Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Nagyjából egy éve, hogy lapunknak úgy nyilatkozott: nem tudják, hogy mennyi pénz jut Debrecennek az innovációs pólus program keretében. Tisztább lett-e a kép, illetve vannak-e már kézzelfogható eredmények?
- Rengeteg programot és előtanulmányt kellett készítenünk az azóta eltelt időben, de érdemi változás nem történt. A fő problémát abban látom, hogy amit a pólusprogram indulásakor a kormány kitalált, nem vitte következetesen végig. A program előrehaladását ráadásul időközben három-négy minisztercsere is nehezítette, mivel minden új gazda egyben új koncepciót is jelentett. Sok kézzelfogható eredményről így nem tudok beszámolni. Ráadásul a klaszterekre (hálózatokra) épülő gazdaságfejlesztési koncepciónak számos buktatója van, és ami papíron esetleg működött, a gyakorlatban az is megkérdőjelezhető.
- A klaszterek még a Fidesz kormányzása, illetve Matolcsy György gazdasági minisztersége idején kerültek a gazdaságfejlesztési program középpontjába. Mi változott azóta ezen a téren?
- A gyorsúszás jó dolog, mert ebben a stílusban lehet a leggyorsabban haladni. De nem mindegy, hogy egy feszített víztükrű medencében készülök az olimpiára vagy a viharos tengeren kell a túlélésért küzdenem. Az utóbbi esetben inkább mellen fogok úszni, mert az a stabilabb. A Matolcsy-korszakban a klaszterek egy fejlődőben lévő gazdaság mellett optimális stratégiát jelentettek. Ma, amikor összeomlóban van a magyar gazdaság, a fejlődési pályára való visszatérés érdekében új gazdaságfejlesztési koncepcióra, a növekedés újraindítására van szükség.
- Ez nem áll távol a kormány álláspontjától sem, amennyiben először a - jelentős részben persze maga által előidézett - költségvetési válsághelyzetet akarta elkerülni, de most már a növekedést helyezné a gazdaságpolitika előterébe.
- Éppen azt kellett volna a legkevésbé csinálni, amit a kormány tett. Egy hasonlattal élve: tegyük fel, hogy fáj a fogunk. Jön a fogorvos és kihúzza az összeset. Igaz, hogy megszűnik a fogfájás, de okos megoldás ez? A Gyurcsány-kormány a kiigazítást olyan áron érte el, hogy az a beteg halálát okozza. Közgazdasági értelemben a konvergenciaprogram azért is csőd, mert olyan eszközökhöz nyúlt, amelyekben nincsenek tartalékok - ilyen például az adóemelés. Így végzetesen beszűkült a mozgásterünk. Ezzel nem azt mondom, hogy nem kell költségvetési stabilitás, de nem ilyen áron kell elérni.
- A Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-t látszólag nem érintette a visszaesés és mára Kelet-Magyarország egyik legtőkeerősebb vállalkozásává fejlődött. A holdingrendszerű szervezeti megoldást ráadásul sokan mintaként említik. Milyen újabb célokat tűztek ki a közeljövőre?
- A Debreceni Vagyonkezelő működését valóban sokan példaértékűnek tartják. A holdingszervezet kialakításával az első körben az volt a tervünk, hogy növeljük a hatékonyságot és a pénzügyi eredményességet, valamint minden cégünk a saját ágazatában legalább a magyarországi középmezőnyben legyen. E célokat elértük, a második szakaszban pedig arra törekedtünk, hogy új piacokat szerezzünk a vállalatoknak. Mára pedig harmadik szakaszba léptünk, amikor a holdingrendszert próbáljuk kiterjeszteni újabb területekre is.
- E folyamat eredménye lehetett az is, hogy a közelmúltban a debreceni egészségügyi cégekből is egy holdingtársaságot szerveztek. Mennyiben alkalmazhatók a közműveknél használt megoldások az egészségügyi ágazatban?
- A kontrolling- és cash flow-rendszer vagy a finanszírozás, a vagyonkezelés és a beszerzés esetében jól hasznosítható tapasztalatokra építhetünk. Egészségügyi cégeink holdinggá szervezése ráadásul egyszerűbb feladat, mint korábban, mivel a vállalatok profilja egynemű. Ugyanakkor nehezíti a helyzetet, hogy a tulajdonosi szerkezetük bonyolultabb: Debrecen mellett idetartozik a megyei önkormányzat, sőt újabb helyi önkormányzatok is csatlakoznának, akár tulajdonosként is. Ennek eredményeképpen továbbra is közösségi tulajdonban maradnak a cégek, de nagyobb területet tudnak majd ellátni és nagyobb tőkeerőre tehetnek szert.
- A vízmű már a határon túl is terjeszkedik, Székelyudvarhelyen és Nagyszalontán. Terveznek-e hasonló akvizíciókat önkormányzati tulajdonú cégeknél?
- Mennénk előre, de ez elsősorban tőkeerő kérdése, ráadásul olyan környezetben kell érvényesülnünk, amelyben sok cég a túlélésért küzd. Ezzel együtt az egészségügyi holding esetében gondolkodunk a szolgáltatási kör bővítésén, hogy például egy plasztikai sebészeti központ üzemeltetésének eredményéből finanszírozni tudjuk az olyan profitot nem hozó területeket, mint az ápolás.
- Egy másik fontos vagyonelemre, a debreceni repülőtérre kiírt tenderen mikorra várható eredmény?
- Nyáron szerződést köthetünk, a versenyben már csak két cég maradt állva. Fontos, hogy itt is együttműködés kialakítására törekszünk, nem a reptér privatizálása a cél.
- Túllépve a közösségi tulajdonban lévő vállalkozásokon, hogyan tudja Debrecen város saját forrásaiból támogatni a helyi vállalkozókat?
- Gazdaságfejlesztési programunk fő célja, hogy a helyi gazdaság fejlődésének lokomotívját a magas hozzáadott értékű iparágak és szolgáltatások adják. Ezek azon tulajdonságainkra építhetnek, amelyek a leginkább rendelkezésünkre állhatnak, ha sokat dolgozunk érte: ez a jól képzett, magasan kvalifikált munkaerő, így kiemelten fontos a szakoktatási rendszer vagy az egyetem fejlesztése.
Törekvéseinket igazolja, hogy az elmúlt időszakban Debrecenben jelentős fejlesztést hajtott végre az informatikai területen a SEI, a T-Systems és a British Telecom, a szintén magas hozzáadott értéket termelő területnek számító egészségügyben az Omninvest, a TEVA, a Richter, miközben a város is beszállt a sugársebészetben használt gammakés fejlesztésébe. Ami az erőnkből telik - ide sorolható a telek és az infrastruktúra biztosítása megfelelő áron vagy az oktatás fejlesztése -, azt megtesszük. De elértük a korlátainkat, mivel nem tudjuk a magyar adórendszer lehetetlenségét kivédeni, amely ráadásul pont az alacsony költséghányaddal dolgozó high-tech iparágakat sújtja a legjobban. Hiába fejlesztette volna tevékenységét Debrecenben a National Instruments, a cég illetékesei világossá tették, hogy az adószabályok miatt inkább Malajziában próbálkoznak. A helyi adóval ezt mi csak kismértékben tudjuk ellensúlyozni.
- Sokszor hangsúlyozza a helyi vállalkozások fejlesztésének szükségességét, nemrégiben ugyanakkor bírálatot kapott a debreceni ellenzéktől, hogy a volt megyei könyvtári épület hasznosítására kiírt tender elbírálásakor nem egy helyi vállalkozás pályázatát támogatta.
- Nem támogattunk senkit, visszavontuk a pályázatot. Ugyanis rájöttünk, hogy rosszul írtuk ki: olyan szempontokat is felértékeltünk előzetesen, amelyek nem voltak előnyösek az önkormányzat számára. Az előírt beruházások kapcsán ugyanis nem kötöttük ki ezek formáját: egy nagyobb, de egy bármikor más helyre vihető számítógép-beszerzés esetén például nem Debrecen fejlődését szolgálta volna az előírt fejlesztési kötelezettség. A helyi szocialisták támadásai azért is vitathatók, mert szoros kapcsolatban áll velük az általuk előnyben részesített pályázó.
- Az ország másik szegletében, Győr-Moson-Sopron megyében nemrégiben egy közvélemény-kutatáson a legnépszerűbb politikusnak bizonyult. Ha a következő országgyűlési választás nyomán a Fidesz kerülne kormányzati pozícióba, milyen szerepet szánna magának az országos politikában?
- A kormányzás csapatjáték. A mai helyzetben egyelőre nem lehet eldönteni, hogy mi lenne a lehető legjobb felállás 2010-re vagy amikor a választások lesznek. Én mindent szívesen csinálok, ha értelmét látom. Ilyen a debreceni polgármesteri pozíció is: nagyszerű munka, imádom csinálni. Az ország második városát vezetni varázslatos. Persze ha tudok másban segíteni, természetesen azt is megpróbálom, talán van már némi vezetési tapasztalatom.
