Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Mennyire érezhető a város fejlődésén, hogy a közelmúltban elérte az autópálya Miskolcot?
- Miskolcra 2004-ben ért el az autópálya, amely bekapcsolta városunkat az európai gyorsforgalmi úthálózatba. Nemcsak a közlekedési feltételek javultak ezzel, hanem a befektetők érdeklődése is megnőtt, ha nem is rögtön az autópálya átadását követően. A kereskedelmi jellegű beruházások folyamatosan érkeznek. A város északi részén - az évek óta itt működő Bosch szomszédságában - elterülő ipari parkunkhoz most nyertünk el uniós forrást, itt zöldmezős fejlesztést hajtunk végre, bővítjük a területet, míg a déli iparterületen infrastrukturális fejlesztéseket valósítunk meg.
- A 2006-os évben 7-7,5 milliárd forint jutott a városi fejlesztésekre. Hogyan alakult ez a szám 2007-ben és milyen fejlesztéseket valósítottak meg, illetve milyen beruházások vannak folyamatban?
- Ebben az évben is több milliárd forintot költünk fejlesztésekre. A város éléskamrájaként is emlegetett Búza téri piac átalakítása nagy ütemben zajlik, és várhatóan 2008 tavaszára át is adhatjuk a felújított piacot. Régi vágya a miskolciaknak egy fedett uszoda - a napokban hirdettük ki az építészeti tervpályázat győztesét. Az európai szabványnak is megfelelő új városi uszoda 2009-re készül el. A jövő tavaszi uniós döntést követően pedig megindulhat Miskolc eddigi legnagyobb fejlesztési beruházása, a villamosközlekedés 33,5 milliárd forintos rekonstrukciója. Reményeim szerint 2010-ben a Tiszai pályaudvartól egészen Felső-Majláthig utazhatunk az új villamosokkal.
- A regionális operatív program keretében 1,6 milliárd forintos keretből gazdálkodhattak. Ennek során elkezdődött a belváros rehabilitációja. Hol tart most a program?
- A nyár elején a Hősök tere átalakításával befejeződött a belváros megújítási programjának első része. A 2004-ben kezdődött projekt keretében az egykori belvárosi parkolóból kialakítottunk egy új közösségi teret, amelyet Szinva terasznak neveztek el a miskolciak. Felújítottuk a teret és a Miskolci Nemzeti Színházat összekötő Kandia közt, új színt kapott az éppen 150 éves fennállását ünneplő teátrum homlokzata is. Sétálóutca lett a Déryné utcából, ahol a vendéglátósok legnagyobb örömére nyáron szinte minden este telt ház van az éttermek, kávézók teraszain. A Hősök tere is új ruhába öltözött, szökőkutakkal gazdagítva egy igazi közösségi térré alakult, alatta pedig a parkolási gondok enyhítésére egy mélygarázs is épült. A belváros sikeres megújítását, a város arculatváltását ma az idegenforgalom is igazolja. A tapasztalatok szerint ugyanis a korábbiaktól eltérően a Lillafüredre vagy a nemrég felújított, szaunaparkkal bővített miskolctapolcai barlangfürdőbe érkező turisták kedvelt programjává vált a belváros megtekintése is.
Szeretnénk tovább folytatni a fejlesztéseket a belváros mellett található, 700-800 borospincéből álló történelmi Avas megújításával.
- Mennyire sikerül a csúcstechnológiai cégeket a városba vonzani és ott tartani, mint ahogy ez az elképzelésekben szerepelt?
- Miskolc múltja a kohászat, jövője a nanotechnológia. Annak idején, amikor leültünk, hogy megbeszéljük, merre fejlődjön tovább Miskolc, a városfejlesztést több olyan fontos pillérre helyeztük, mint a munkahelyteremtés, a kutatás-fejlesztés, az infrastruktúra-építés és a kulturális alapú városfejlesztés.
Miskolc az egyik pólusváros, ami azt jelenti, hogy a kormány 2007-től 2013-ig uniós források bevonásával kiemelt támogatásokkal segít. Mi nanotechnológiai központot alapítottunk a magyar és az orosz kormány támogatásával, egy vegyesvállalat kezdte meg működését Nanovo néven, a Nanopolis Kft. is ezt a munkát segíti, és a napokban adtuk át a Miskolci Egyetem területén a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Nanotechnológiai Kutatóintézetének laboratóriumát. A folyamat tehát elindult, és bízom benne, hogy a sikeres kutatói munka a gyártással foglalkozó cégeket is városunkba vonzza.
- Miskolc második lett az Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázaton, amire méltán lehetnek büszkék. Hogyan hatott ez a város kulturális életére?
- Pécs lett a győztes, de biztos vagyok benne, hogy Miskolc is nyertese ennek a pályázatnak, hiszen azzal, hogy elindultunk a versengésen, végre a miskolciaknak is be tudtuk bizonyítani, hogy büszkék lehetnek városukra. Szerintem elmúlt már az az idő, amikor Miskolcot szürke iparvárosként emlegették. A települést körülvevő természeti értékek, a megújult belváros, a gazdag programkínálat vonzó turistacélponttá teszi Miskolcot. Hiszek abban a szlogenünkben, hogy a "Kultúra várost épít". Hetedik alkalommal adtunk otthont a Bartók +… operafesztiválnak, melyen ezúttal is világsztárok szerepeltek. A díszelgő alegységek fesztiválján ebben az évben is több nemzet képviselői kápráztatták el tudásukkal a miskolciakat, a téli kocsonyafesztivál pedig igazán hangulatos közösségi eseménnyé nőtte ki magát az elmúlt években. A sportban is számos európai és világversenyt rendeztünk az elmúlt években. Kiemelném a 2005-ös gyalogló EK-t, a tavalyi férfi junior kézilabda-világbajnokságot vagy az új fedett jégcsarnokban rendezett két U-18-as jégkorong-világbajnokságot, valamint azt, hogy sikerült újraéleszteni a Miskolcon nagy hagyományokkal rendelkező salakmotorozást, melynek újdonsült világbajnoka néhány nappal ezelőtt éppen városunkban kápráztatta el a sportág kedvelőit. A felsorolt példák is bizonyítják, hogy egyre pezsgőbb az élet Miskolcon.
