Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kecskemét és a vonzáskörzetébe tartozó 15 település (közte 4 város és 11 község) Bács-Kiskun megye legnagyobb munkaerő-piaci kistérsége, így meghatározó szerepet tölt be annak gazdaságában. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltségétől kapott adatok szerint tavaly éves szinten az álláskeresők átlaglétszáma 5,7 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül a pályakezdő álláskeresőké mérséklődött valamivel nagyobb arányban (5,5 százalék) a 2005. évihez képest. A megyében a csökkenés mértéke 2,4 százalékot, ezen belül a pályakezdőké 3,2 százalékot tett ki.
Ha a munkaerő-piaci folyamatokat az elmúlt esztendő egyes időszakainak adatai alapján nézzük, változó képet kapunk. Például 2006 harmadik negyedévében Kecskeméten és vonzáskörzetében a 15–74 éves népesség körében – ILO-szabvány szerint – a foglalkoztatottak száma 53 535 fő körül alakult, ami az előző év harmadik negyedévinél 0,3 százalékkal magasabb. Ugyanakkor az aktivitási arány 48,48 százalékra csökkent ezen három hónap alatt tavaly, szemben 2005 azonos időszakának 48,52 százalékával. A munkanélküliek száma 4 százalékkal kevesebb (4412 fő) volt 2005 harmadik negyedévéhez képest, míg a munkanélküliségi ráta 7,61 százalékot tett ki (2005 harmadik negyedévében ez utóbbi 7,92 százalék volt). A megyében a foglalkoztatás a kecskeméti körzettel azonos mértékben nőtt, de 0,5 százalékkal emelkedett a munkanélküliek száma is.
Az iskolázottság oldaláról nézve az adatokat, kiderül, hogy a kecskeméti körzetben a nyilvántartott álláskeresők között 5,8 százalékkal magasabb volt a szellemi álláskeresők aránya, mint a megyében. Ezen belül 3 százalékkal, illetve 2,3 százalékponttal magasabb a közép- és felsőfokú végzettségűeké, míg a szakmunkásoké 5,2 százalékponttal alacsonyabb a megyei átlagnál. A kistérségben a 2006. év végi záró állomány szerint a munkanélkülivé váltak 22,5 százaléka szellemi, 77,5 százaléka pedig fizikai munkát végzett korábban. Ez utóbbin belül a szakmunkások aránya 34,9 százalék, a betanított munkásoké 23,6, míg a segédmunkásoké 19,0 százalék.
Kecskeméten és környezetében 2006 végén az állást keresők közel egyhatoda segédmunkás, egytizede őr és alkalmi munkás volt, de magas volt az eladói és adminisztrátori munkát keresők aránya is.
Ugyanakkor a legnagyobb munkáltatói igény az egyszerű mezőgazdasági, a vegyesipari, a fafeldolgozógép-kezelői és a gyártósor melletti munkát végzők iránt mutatkozott. A kecskeméti körzetben egyébként tavaly 8929 betöltetlen állásra vártak munkaerőt a cégek, ami 27,7 százalékkal több, mint a 2005. évi.
A kistérségről elmondható: 2006-ban a nyilvántartott álláskeresőkből 4331 fő helyezkedett el, ami 8,3 százalékkal több a 2005. évinél. Az újra munkába állók aránya a megyei átlagnál (36,0 százalék) azonban 1,9 százalékponttal alacsonyabb (34,1 százalék), ám a bázismutatónál lényegesen, 4,2 százalékkal magasabb. Az álláskeresők 10,2 százaléka támogatott (1295 fő), 23,9 százaléka nem támogatott (3036 fő) munkahelyen vált foglalkoztatottá, a bázisévet 0,3, illetve 3,9 százalékponttal meghaladva.
A korösszetétel a megyeinél valamivel kedvezőtlenebb, mivel a körzetben magasabb az idősek aránya. A tavaly év végi záró állomány 26,4 százaléka 46–55 éves, 9,7 százaléka 56 év feletti, ami 2,5, illetve 2,6 százalékponttal haladta meg a megyei arányokat. Az álláskeresési járadékban részesülők havi átlagos száma tavaly Kecskeméten és vonzáskörzetében 1270 (a megyében 4427) fő, az álláskeresési segélyen lévők átlagos száma 417 (a megyében 1854) fő volt, a körzetben havonta átlagosan 13-an (a megyében 42-en) kaptak vállalkozói járadékot. A rendszeres szociális segélyen lévők száma Kecskeméten és vonzáskörzetében havonta átlagosan 1618, míg Bács-Kiskun megyében 6183 főt tett ki.
