Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A közel 63 ezer lakosú Zalaegerszeg 24 ezres lakóingatlan-állománya igencsak sokszínű. A 30-40, illetve néhány éve tető alá hozott családi házak mellett iker- és sorházak, panel, valamint téglaépítésű társasházak egyaránt megtalálhatók. Ez a sokszínűség jellemzi az ingatlanpiacot is, ahol az építési terület kivételével minden ingatlanfajtából bő a kínálat. Zubor Béla, a helyi AB-EXIM Ingatlanközvetítő Iroda vezetője szerint azonban jelenleg az építési parcelláknak és az alacsonyabb árú lakóingatlanoknak van a legnagyobb keletjük.
A beépíthető terület egyre kevesebb, így érthető, hogy bár tavaly átlagosan 4-5 százalékkal lejjebb mentek az ingatlanárak, az építési parcellák és a szintén keresett ún. kocka családi házak – éppen a folyamatos kereslet hatására – tartották korábbi értéküket. A belvárosban akad még néhány – társasházfejlesztésre alkalmas – üres és lebontandó régi házas foghíjtelek: ezek négyzetméterára mérettől, helytől függően 30 és 70 ezer forint között szóródik. Kijjebb haladva a belső városmagból, a most épülő termálfürdő környezetében fekvő északi – Nekeresd, Neszele és Ságod – városrészekben családi házas parcellákat is kínálnak 7–9 ezer forintos négyzetméteráron. A sokak által kedvelt Kertvárosban ennél magasabb összegért, 10–18 ezer forintért tudnak a házépítők az összközműves házhelyek négyzetméteréhez hozzájutni, míg a szintén zöldövezeti, de külsőbb Csácson, Andráshidán már 5–6 ezer forintos négyzetméteráron lehet építési telket venni.
Használt társasházi lakásból a belvárosban és a külsőbb területeken egyaránt bőséges a kínálat. Közülük a nyolcvanas években épült, 4 emeletes téglaépítésűekért 150–180 ezer forint közötti négyzetméterárat kérnek tulajdonosaik (a magasabb ár a frekventált belvárosi helynek szól), míg a kilencvenes évekbeli, egyedi központi fűtésűek négyzetméteréért 170–210 ezer forintot kell a vásárlóknak letenniük.
A panelek, melyek nagy részét a hatvanas-hetvenes években húzták fel, Zalaegerszegen is olcsóbbak a téglaépítésűeknél: áruk 150–160 ezer forint/négyzetméter között mozog.
A családi házak szegmensében a legkapósabbak az ún. kockaházak, melyekből bőven van a piacon. A hatvanas-hetvenes években épített, 80–95 négyzetméteres típusházak tartják árukat: a Kertvárosban 18–26, míg például a Ságod városrészen 18–20 millió forintért cserélnek gazdát. Az ingatlanszakember úgy tapasztalja, nehéz vevőt találni a nyolcvanas-kilencvenes évekbeli, 270–300 négyzetméteres, többgenerációs házingatlanokra, felújításuk és fenntartásuk ugyanis jelentős összegeket emésztene fel. Így érthető, hogy négyzetméteráruk is jóval alatta marad az előbbi háztípusénak: 130–180 ezer forint között van.
Az elmúlt években épült, többnyire 110–160 négyzetméteres házak kínálatában a könnyűszerkezetesek éppúgy megtalálhatók, mint a hagyományos téglaházak. Előbbiek esetében általában 180–190 ezer, míg utóbbiaknál 200–250 ezer forint/négyzetméterárral kell a vevőknek kalkulálniuk. Az új iker- és sorházak között akad 192 ezer forintos négyzetméterárú is, az új társasházi lakóingatlanoké pedig – melyekből szintén sok vár gazdára – 230–280 ezer forint között mozog. Ez utóbbiak közül – melyeket elsősorban a fiatalok keresik – a favoritok a 1,5-2 szobásak, és az alacsonyabb árfekvésűek.
A lakásbérleti díjak hasonlóak a többi nagyvároséhoz: a régebbi társasházakban 35–40 ezer, míg az újak esetében 50–60 ezer forintot kell a bérlőknek a rezsin kívül havonta fizetniük. Sorházai lakást és családi házat bérlők többnyire havi 60–100 ezer forint között találhatnak ingatlant. A régi épületekben irodahelyiséget akár már 300 forint/hó/négyzetméteres díjért lehet találni, a korszerűbb és több szolgáltatást nyújtó ingatlanokban azonban akár 2500–2800 forintra is felmehet a díj, az üzlethelyiséget keresőknek pedig a belvárosban havi 5–7 ezer forintos négyzetméterdíjjal kell számolniuk.
