Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Az utóbbi időszakban a tervezett kormányzati negyed kapcsán került szóba a Csepel-sziget északi része, amely a XXI. kerületi önkormányzathoz tartozik. Egyébként meglehetősen kevés a hír a csepeli kerületről. Míg a rendszerváltozás előtti két-három évtizedben a kerület szinte egyet jelentett a Csepel Művekkel, újabban erről az emblematikus létesítményegyüttesről szinte alig lehet tudni valamit. Mi minden változott a kerületben azóta, hogy 1993-ban a csepeliek mintegy 90 százaléka – helyi népszavazáson – a Budapesthez való tartozás, a maradás mellett döntött? Érdemes volt?
– Jól döntöttek 13 évvel ezelőtt a csepeliek. Még akkor is, ha az elmúlt évtizedben sok lényeges fejlesztési elképzelés megvalósítása kapcsán konfliktusba, vitába kerültünk a fővárosi önkormányzattal, számos területen azért jelentős együttműködést is föl tudunk mutatni. De, ami ennél fontosabb: a csepeliek élethelyzetén az eddiginél többet javító fejlesztések alapjait lényegében mára teremtettük meg, a sokat vitatott északi területen lévő ingatlanjaink meghatározott részének értékesítésével. A nagyszabású beruházások egy részéhez még az idén hozzákezdhettünk, s a tényleges fejlesztéseknek már a jövő évben érezhetően kedvező haszna lesz. Persze a XXI. kerület számos részén látványos fejlődésről is beszámolhatunk, de a tervezett fejlesztéseink tempóját még mindig lassítja az örökségként ránk maradt kedvezőtlen infrastrukturális helyzet. Több kerületrészben még az ezredfordulón is sok aszfalt nélküli, csatornázatlan utcát tartottunk nyilván. Ezek hátrányosan befolyásolják a csepeli lakosok és az itteni vállalkozások helyzetét. A szükséges infrastrukturális beruházásokat nem tudtuk egyszerre megvalósítani, részben anyagi források híján, részben a fővárosi önkormányzattal való sokszor nehézkes egyeztetés miatt. A korszerűsítés eddig csak részben sikerült: az összesen csaknem 240 kilométer – általunk kezelt – közút része az a mintegy 80 kilométernyi csatornázatlan földút, amelyből 30 kilométer mára már újonnan aszfaltozott és a csatornaközmű is elkészült. Ez utóbbi hálózat bővítése, korszerűsítése, ütemezhető megvalósítása összefügg az északi szigetcsúcsra tervezett központi szennyvíztisztító telep megépítésével. Az alapozási munkálatokhoz várhatóan októberben fognak hozzá, azt követően, hogy a nyáron elkezdett régészeti ásatásokkal végeznek. A tervek szerint 2009-re készül el a létesítmény, amely a főváros egész területéről fogad szennyvizet. Ugyanakkor e létesítményhez kapcsolódik majd a dél-budai szennyvíztisztító telep is, ennek építési ütemezését is figyelembe kell vennünk. Szintén meghatározóan fontos a kerület nagyobb léptékű fejlesztéseihez a városrész központját elkerülő, új főútvonal: a csepeli gerincút megépítése. Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy olyan helyzetben vagyunk, mint egy egyutcás falu, hiszen az északi részről a Csepel-sziget déli csücskéig vezető főútvonal a kerület közepén halad át, s ez nemcsak forgalmi dugókat okoz, hanem környezetszennyező és balesetveszélyes is. Ezért alapvető feladat a kerület központját elkerülő csepeli gerincút megépítése, amelynek jogi előkészítése mostanáig húzódott, mert a fővárosi önkormányzat a kisajátítások egy részét vitatta és bírósági eljárást kezdeményezett. Mára azonban sikerült megállapodnunk abban, hogy visszavonják az elindított pereket, s peren kívül megegyeznek a tulajdonosokkal. Ha ez megszületik, akkor várhatóan a jövő évben megépülhet a mintegy 2,8 kilométer hosszú csepeli gerincút, amelynek beruházási költsége – a vitás helyzet miatt – immár legalább hétmilliárd forint, ami csaknem kettővel több, mint ha 2005-ben, az eredetileg tervezett időben készült volna el. A csepeli gerincút azonban még nem oldja meg teljesen közlekedési gondjainkat, csak hozzájárul a jelenlegi tömegközlekedési rend átalakításához, a városközpont tehermentesítéséhez. Ezért fontos számunkra, hogy a volt Csepel Művek területére tervezett elkerülő teherforgalmi út is megépüljön és kapcsolódjon a szigeti önkormányzatok által tervezett szigeti gerincúthoz, mert ez biztosíthatja az összesen mintegy 200 ezres Csepel-sziget és a XXI. kerület fejlődésének felgyorsítását. Szeretnénk elérni – az érintett önkormányzatokkal közösen –, hogy a második nemzeti fejlesztési terv részeként 2007 és 2009 között a csepeli gerincúthoz kapcsolódó főútvonal-hálózat is megépüljön, összesen mintegy 14 milliárdos beruházással...
– Ezek szerint az elmúlt években minden energiájukat az infrastrukturális fejlesztések előkészítése, részbeni megvalósítása emésztette föl?
– Kétségtelen, hogy sok energiánk ment, megy el a kerület korszerű infrastruktúrájának kialakítására, az elmaradások csökkentésére. Ám az elmúlt mintegy négy évben sok olyan eredményt is föl tudunk mutatni, amiből az itt lakók, valamint az itt működő vállalkozások profitálhatnak, illetve elősegíti, hogy hosszabb távon is a kerületben maradjanak, hogy Csepel vonzó része legyen fővárosunknak. Szinte minden csepeli kerületrészre kész fejlesztési terveink vannak, ezek egy része már megvalósult, a folytatásra – a meglévő anyagi források birtokában – a következő években kerül sor. Az előző önkormányzati ciklusban összesen 10 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg. Összesen 116 önkormányzati bérlakást építettünk, csaknem 68 milliós támogatást adtunk az itteni társasházak, panellakások felújításához, az orvosi rendelőt teljes egészében korszerűsítettük, mintegy 80 százalékban saját forrásból járdákat, parkolókat, újabb zöldfelületeket létesítettünk, vállalkozói konstrukcióban épülő lakóparkok létrehozását is elősegítettük, javultak a kereskedelmi szolgáltatási körülmények, megkezdtük a csepeli főtér városközponttá átalakítását, szépítését. Amint sikerül áthelyezni az autóbusz-végállomást, nyomban hozzákezdhetünk a városközpont átépítéséhez, a főtér teljes átalakításához. A helyi vállalkozások legnagyobb számban az egykor zárt ipari bázison, a korábbi Csepel Művek területén működnek, amely immár szabadon megközelíthető területté vált. Az itteni kezdeti fejlesztések nagyobb lendületet akkor kapnak, ha elkészül a csepeli gerincút és a tervezett elkerülő teherforgalmi út. A kezdeti 10-11 százalékos munkanélküliségi mutató mára 1,9 százalékra csökkent. A fejlődést jól illusztrálja, hogy míg 2002-ben 20,5 ezer volt a kerületben nyilvántartott személyautók száma, ebben az évben elérte a 30 ezret. E kis adatcsokor is jól mutatja, hogy összességében kedvezőnek tekinthető a helyzet, a helyi lakosok és az itteni vállalkozók közül sokan bíznak abban, hogy a következő években – az együttes erőfeszítések eredményeként – látványos fejlődésen megy keresztül a csepeli kerület. Ehhez már nemcsak tervekkel rendelkezünk, hanem saját és várhatóan európai uniós forrásokkal is.
– Mekkora fejlesztési keretösszeggel számolnak és mi mindenre fordítják?
– Az északi szigetcsúcs mintegy 126 hektáros területéből 82 hektár értékesítésével összesen mintegy kilencmilliárd forinttal gyarapodott a kerületi kassza. Közérdekű fejlesztési terveink elfogadása esetén legalább ugyanekkora összegű támogatásra számíthatunk az második nemzeti fejlesztési terv keretében megpályázható európai uniós forrásokból…
– Mi mindenre lesz elég a várhatóan összesen csaknem 18 milliárd forint?
– Fejlesztési terveinket a kerület lakosainak, az itt működő vállalkozások igényeinek számbavételével, valamint a környező települések, illetve kerületek, a főváros és a kormányzat elképzeléseit – például a Podmaniczky tervet – is figyelembe véve alakítottuk ki. Mindebbe például a tervezett kormányzati negyed felépítése is belefér... A közműfejlesztések – a szilárd burkolatú utak, utcák számának növelése, a szennyvízhálózat bővítése – mellett nagy álmunk, hogy az eddig igencsak elhanyagolt északi szigetcsúcs az egyik ékköve legyen a XXI. kerületnek. Egy új, több mint tízezres városrész tervei készülnek a beruházóval, a fővárossal együttműködve. Ha ez megvalósul, az teljesen új helyzetbe hozza Csepelt és a csepelieket.
