Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– A GKI Gazdaságkutató Rt. által készített szakmai tanulmány a természeti adottságok, az épített környezet és az infrastruktúra helyzetének értékelésekor a kerület gyengeségei között említi a hiányos infrastruktúrát. Összefügg-e a XXI. kerület kedvezőtlen infrastrukturális helyzete azzal, hogy része ugyan Budapestnek, de a Duna fizikailag elválasztja a fővárostól, vagyis származik-e hátrány abból, hogy a csepeli városrész egy szigeten fekszik?
– Nyilván nincs közvetlen összefüggés, de egyfajta elszigeteltségérzés olykor bennünk is fölmerül. Sajnos tény, hogy – egy európai főváros szerves részeként – a csepeli kerületben összesen még csaknem 50 kilométer utat és közcsatornát kell megépíteni. Önmagában ez is óriási feladat, különösen ha a pénzügyi feltételek hiányára is gondolok, ám európai uniós források segítségével rövid időn belül tudnánk változtatni ezen a helyzeten...
– Gondjuk van az észak–déli irányú közúti közlekedéssel is, hiszen a kerületen áthaladó gépjárművek száma évek óta nő, ezzel párhuzamosan viszont alig bővült az úthálózat. Tavaly kellett volna elkészülnie a városközpontot tehermentesítő gerincútnak is, ami ráadásul nemcsak a csepeli kerület érdeke, hanem az agglomerációban található településeké is. Milyen változások várhatók ezen a téren?
– Örömteli, hogy nő a személyautók száma – jelezve a lakosság anyagi helyzetében bekövetkezett változásokat –, ám ezzel arányosan nem tudtunk javítani a közlekedési feltételeken. Az úthálózat korszerűsítése mellett szükség lenne például a lakótelepi parkolók bővítésére is. Ezzel párhuzamosan teljes egészében át kell szerveznünk a tömegközlekedést is, új autóbusz-pályaudvart fogunk építeni, létrejöhet a XXI. kerület új városközpontja.
– De mi lesz addig? Olykor a már eddig idetelepült – főleg az egykori Csepel Művek területén működő – cégek fejlődését is gátolja az úthálózat szűk kapacitása. Vannak-e terveik az ottani cégek közlekedési helyzetének javítására?
– A többi között ezért szorgalmazzuk azt is, hogy megépüljön a volt Csepel Művek területén is áthaladó, a lakóhelyi környezetet elkerülő teherforgalmi út. Szeretnénk, ha ez a kerület nagy gépjárműforgalmát elvezető út közvetlen része lenne a Csepel-szigeti gerincútnak. Ezt minden lehetséges központi fórumon szorgalmazzuk, mivel a tervezett út nélkülözhetetlen a kerület és a térség fejlődéséhez. Az M0-s körgyűrű közvetlen közelében gomba módra szaporodnak a vállalkozások, az északi részen, a szigetcsúcson is nagyszabású fejlesztések, új beruházások várhatók a közeljövőben. Hamarosan megkezdődik a központi szennyvíztisztító építése. E beruházásokhoz is szükség van a jó utakra. A Fadesa ingatlanfejlesztő cég is konkrét tervekkel állt elő: korszerű városrészt kíván létrehozni a szigetcsúcs több mint 80 hektáros területén. Ezért hangoztatjuk és elvárjuk, hogy az állam, a főváros hangolja össze a fejlesztési terveket a csepeli önkormányzat terveivel, amelyekhez figyelembe vettük a kerületben működő befektetők és a csepeli lakosok érdekeit. A gyorsabban fejlődő kerületekben, kistérségekben végrehajtott fejlesztések erre jó példát mutatnak, s arra figyelmeztetnek, hogy az eddiginél jelentősebb összefogásra van szükség. Csakis a helyiekkel és a közvetlen környezetünkkel való hatékonyabb együttműködés vezethet eredményre. A XXI. század legkorszerűbb követelményeinek megfelelő kerületrész jöhet létre, amely nemcsak Csepelnek, hanem Budapestnek is a javára válna. Azt szeretnénk, ha ezen a részen mintaszerű, jól élhető városrész születne.
A terület értékét a tervezők évek óta ismerik, hangsúlyozzák. Ezt bizonyítja például az is, hogy szóba került már a világkiállítás tervezése kapcsán, hatalmas közparkot is álmodtak már ide, mások nemzetközi evezőspálya-komplexumot javasoltak, újabban a kormányzati negyed egyik lehetséges helyszíneként is szóba került, lakóparkoknak is kiváló terület. Ezért talán érthető, hogy visszatérően vitatkoznak a szakemberek arról, hogy mi minden épüljön ezen az összesen mintegy 126 hektáron. Ám új, korszerű utak, felüljárók, hidak, metró, vagyis korszerű tömegközlekedés nélkül alig képzelhető el a lakható, élhető új városrész. Számítunk arra, hogy a második nemzeti fejlesztési terv foglalkozik a csepeli tennivalókkal, amit külön indokol, hogy itt jelenleg is fontos közszolgáltatások működnek: korszerű vízkezelő, hőerőmű, logisztikai központ, kikötő üzemel, sőt a központi szennyvíztisztító építése is hamarosan elkezdődik. A Duna mindkét ágának partján új fejlesztések megvalósítására készülünk. A Nagy-Duna partja, a ráckevei Duna-ág új arculatot kap: turisztikai létesítményegyüttes, sport- és szabadidőközpont létrehozása szerepel a tervekben...
– Gondolom, a terveiket még hosszan sorolhatná. De lesz-e hozzá elég fejlesztési pénz?
– Ez valóban meghatározó. Ha a feladatmegosztásból következően minden érintett fél – az állam, a főváros s természetesen a kerület – teszi a maga dolgát, akkor önkormányzatunk elsősorban az északi terület értékesítéséből kapott s a pályázati forrásokkal kiegészített pénzből aszfaltoztathatja a jelenlegi földutakat. Némi gond lesz viszont a hárosi rész fejlesztésével, mivel e terület átsorolása kapcsán az önkormányzat és a fővárosi között vita van.
– Miért fontos a kerületnek Háros?
– A húsz-huszonöt ével ezelőtt született tervek is számoltak ezzel a területtel, amelyet lakóövezetté kell minősíteni, az utakat, a csatorna-, a gáz-, a víz- és a villanyhálózatot ki kell építeni. A mostani állapot nem maradhat. Ha Háros nem fejlődik, egy zárvány alakul ki, ugyanakkor jól látható, hogy a Csepel-sziget déli irányban – kerületünkön keresztül – egészen az M0-s körgyűrűig fokozatosan fejlődik.
– A közigazgatási határ módosítására is készülnek?
– Ez nyitott kérdés. Tény, hogy az M0-s teljes átadásáig jelentős, a XXI. kerülethez inkább kapcsolódó fejlesztések valósulnak meg...
