Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Termelő vagy szolgáltató cégeknél nem szokatlan, hogy ISO minőségbiztosítási tanúsítványt szereznek, ami persze nemcsak rangot, hanem folyamatos kötelezettségeket is jelent. Szokatlan viszont, hogy egy közigazgatási szervezet minősítteti magát.
– Szolgáltatásokat nyújtunk a kerület lakosainak és az itt működő vállalkozásoknak. Az ügyintézés menetét is lehet szabályozni. Igyekeztünk minél praktikusabban, eredménycentrikusan megfogalmazni a feladatokat. A teljesítésben pedig nagy segítséget jelent a részben az Európai Unió (EU) forrásaiból kialakított informatikai rendszer, amely az e-önkormányzat működését teszi majd lehetővé...
– Milyen összegű európai uniós támogatást sikerült a közösséghez csatlakozásunk óta pályázati úton elnyernie a csepeli önkormányzatnak? Hogyan készülnek, milyen plusz fejlesztési forrásokra számítanak? Egyáltalában, milyen esélyekkel indulnak az EU-pályázatokon a következő években?
– Esélyeinket javíthatja: tapasztalatokat szereztünk abban, hogy miként érdemes európai uniós támogatási forrásokra pályázni. Tavaly például – a szükséges 10-20 százalék önrész biztosításával – 700 milliós támogatási összeget nyertünk el. Idén több, az EU által is finanszírozott projekt megvalósításába kezdhettünk, ezek közül a legjelentősebb az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítását célzó, összesen mintegy 150 milliós értékű informatikai beruházás, ami az e-önkormányzat kialakítását is megalapozza. A csepelieket közvetlenül is érinti az az öt dél-pesti kerülettel elnyert támogatási összeg – mintegy 50 millió forint –, amely foglalkoztatáspolitikai projektekhez használható fel. A hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését segítő programhoz a pályázatot tíz csepeli oktatási intézménnyel közösen dolgoztunk ki, ennek eredményeként 34 millió forinthoz jutottunk. Ugyancsak jól szerepeltünk a városi panelház-rehabilitációs program keretében elnyerhető pályázaton. A jövőben szintén hosszú távon hasznot hozó fejlesztések megvalósítása érdekében fogunk pályázni.
Ehhez jó alapot adhat, hogy a csepeli képviselő-testület minden évben 50 milliós költségkeretet biztosít arra, hogy minél alaposabban és az egyes projektfinanszírozási lehetőségek meghirdetésekor jól kidolgozott, azonnal elővehető pályamunkákkal indulhassunk az európai uniós támogatási források megszerzéséért. A 2007-től induló pénzügyi kereteknél az eddigiekhez képest akár tízszeres támogatási összeggel is számolhatunk, leginkább a közmű- és útfejlesztéseket érintő infrastrukturális helyzet javítására. A kerület vonzerejét, az itt élők életkörülményeit is javító komplex turisztikai fejlesztések megvalósításához szintén pályázunk EU-forrásokra.
– Ha már a támogatási források „eredőjét” tekintve a határainkon túl járunk, milyen a viszonyuk az egykori külföldi testvérvárosokkal, településekkel?
– Ne múlt időben beszéljünk, hiszen nemcsak hogy tovább ápoljuk a kölcsönös tapasztalatok szerzésére alkalmas testvérvárosi kapcsolatainkat, hanem újakra is szert tettünk. Önkormányzatunk kiterjedtnek mondható nemzetközi testvérvárosi és „projektpartneri” kapcsolatban van három EU-s és három tagjelölt ország településeivel. Az előbbiek közé tartozik Neuenburg (Németország), Juankoski (Finnország) és Kielce (Lengyelország), az utóbbiakhoz pedig Rijeka (Horvátország), Nagyszalonta és Vámosgálfalva (Románia). Ezek közül az egyik legújabb, a kielcei a csepeli lengyel kisebbségi önkormányzat közreműködésével jött létre és igencsak hatékony, sok hasznos tapasztalattal lettünk gazdagabbak. Kielce ugyanis kerületünk mintegy 85 ezer lakosához képest csaknem háromszor népesebb, 210 ezres lélekszámú, egy nagyváros, amely a helyi önkormányzat működtetésében számos korszerű, teljesítménycentrikus eszközrendszert vezetett be és működtet. Korábbi tájékoztatásaink alapján már lengyel befektetők is érdeklődnek a Ráckevei (Soroksári)-Duna környékére tervezett turisztikai célú fejlesztéseink iránt. Az Erdélyben található romániai településeken pedig egyrészt megoszthattuk az ottani önkormányzat illetékeseivel az EU-források megszerzését segítő tapasztalatainkat, másrészt Nagyszalontán a Ferde torony teljes helyreállításához anyagilag is hozzájárultunk. Itt az Arany János múzeum korszerűsítését is segítettük.
– Visszatérve a kerület utcáira, mikortól kezdi meg működését a XXI. kerületben is a várva várt térfigyelő rendszer?
– Szeptember második felétől fokozatosan bővül a térfigyelő rendszer. Ennek előzménye, hogy – a belvárosi és a szomszédos kerületekben is kedvező bűnmegelőzési tapasztalatokat figyelembe véve, valamint a rendőrségi és civil szervezetek felvetésére – magam is szorgalmaztam, hogy Csepelen is alakítsuk ki a térfigyelő rendszert. Ehhez – szűkös költségvetési keretünk ellenére – sikerült 75,5 millió forintot elkülönítenünk. A rendőrség szakemberei figyelik Csepel frekventált utcáit, szükség esetén egy külön erre a célra vásárolt rendőrségi esetkocsi is a jelzett helyszínre mehet, hogy mielőbb segíthessen a bajba jutottakon. A közbiztonság további erősítése érdekében tízről húszra növeljük a közterület-felügyelők számát, megerősítjük a polgárőrséget. E három szervezet eddig is együtt járőrözött, a jövőben több helyszínre, gyorsabban eljuthatnak majd, ha szükség lesz rájuk.
