Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az országban egyedülállóan a XXI. kerület területének egyharmadán folyik ipari, építőipari, kereskedelmi, szolgáltatási tevékenység. A nehézipar fellegváraként emlegetett Csepel már a múlté, de a régi infrastruktúrára új tevékenységek települtek. Az ipar aránya jelentős mértékben csökkent, a kereskedelem és a szolgáltatás aránya pedig nőtt. Ma mindhárom ágazat egyenlő arányban van jelen – szolgál gyors ismertetővel Albert József, a Csepeli Munkaadók és Gyáriparosok Egyesületének (CSMGYE) elnöke.
A kerület összesen mintegy négyezer társas vállalkozásának túlnyomó többsége magyar tulajdonban van.
Jelentősebb iparterületek, „ipari parkok”: a Csepeli Gyártelep – melynek „jogelődei” közé tartozik a Csepel Művek, illetve a Weiss Manfréd Művek –, ezenkívül a Mahart, a Csepeli Szabadkikötő, a Csepeli Papírgyár és a volt Posztógyár.
A Csepeli Gyártelep 200 hektáros, mintegy 180 helyrajzi számra osztott területén összesen félezer vállalkozás működik: a cukrászattól kezdve a kovácsológyárig színes a paletta, mindannyian rendkívül előnyös gazdasági környezetben tevékenykedhetnek. Albert József hozzáteszi: az utóbbi évek jelentős fejlődése ellenére még mindig találhatóak tevékenység nélküli iparcsarnokok, iparterületek. A telep kínálatát gyarapítja, hogy iparvasút, valamint két kikötő is található itt. Az M0-s körgyűrű és a főváros belső kerületei felől is jól megközelíthető az iparipark-szerűen működő gyártelep. Ipari vízzel, ivóvízzel, csatornával, földgázzal, elektromos energiával való ellátottsága korlátlan lehetőségeket biztosít bármely vállalkozás számára.
Ezekkel együtt a működőtőke számára minden feltétel adott, hogy nagy hozzáadott értékű – s természetesen szellemi – termékeket állíthassanak itt elő. A kerület folyamatosan fejleszti nagy múltú szakmunkásképzését, amit segít, hogy Csepel mindig is kitűnt termelékenységével, termékei világhírűek voltak. A gyár területén a régebbi 30-40 ezer helyett ma 10 ezren dolgoznak.
A Szabadkikötő privatizációja a közelmúltban fejeződött be, várhatóan európai színvonalú logisztikai központ kialakítására kerül sor. E beruházást vonzóvá teheti a tervezett csepeli gerincút és a teherforgalmi elkerülő út, amellyel újabb lendületet kaphatnak az itteni vállalkozások
A jelentősebb és kezdeményező vállalkozások nem pusztán tagjai az immár 12 éves múltra visszatekintő CSMGYE-nek, foglalkoztatáspolitikájukkal, beruházásaikkal, érdekvédelmi és érdekérvényesítő tevékenységükkel komoly befolyást gyakoroltak a kerület gazdasági életére, arculatának kialakítására.
A kerületben lényegében valamennyi feltétel adott ahhoz, hogy a mikrovállalkozásoktól a multinacionális cégekig új társaságok telepedjenek meg itt. A kezdő lépések megtételében, információk szolgáltatásában szívesen segít az egyesület – jegyezte meg az elnök.
