Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Baranya Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint a megyében a munkaerő-kereslet 2006 első negyedévében 22 százalékkal bővült 2005 hasonló időszakához képest, és meghaladta az 5000 főt. A támogatással is segített, másfélszeresére nőtt új munkaerőigények 3011 főnek, míg a támogatás nélküliek (22 százalékkal gyarapodva) 2036 főnek kínáltak elhelyezkedési lehetőséget az év első három hónapjában. Az igények emelkedésével idén emelkedett a munkába állók száma is: január és április között 21 százalékkal többen helyezkedtek el, mint egy évvel korábban, ami 2472 munkavállaló eredményes kiközvetítését jelentette. A legkeresettebb szakmák az eladó, elektroműszerész, vagyonőr, valamint – a szezonális tavaszi munkák beindulásának köszönhetően – a segédmunkás voltak.
A foglalkoztatottak létszáma egy év alatt 132 ezerről 145 ezer főre nőtt, az aktivitási arány pedig 46,6 százalékról 51,9 százalékra ugrott. Ez azzal magyarázható, hogy 2005-ben Baranyában – a fokozott munkaügyi ellenőrzések miatt – megduplázódott az alkalmi munkakönyvvel rendelkezők száma.
Emelkedett az év első három hónapjában a foglalkoztatottak népességen belüli aránya is: amíg 2005 hasonló időszakában 42,5 százalékot tett ki, idén elérte a 47,1 százalékot. A nyilvántartott álláskeresők száma 2006 első negyedévében átlagosan meghaladta a havi 23 ezret (23 322 fő/hó), ám áprilisban már csökkenés tapasztalható: a negyedik havi „záró létszám” – a baranyai munkaügyi nyilvántartás adatai alapján – 21 483 fő volt.
A megye településeit nézve ebben az időszakban – az előző évihez képest – csak a legkritikusabb foglalkoztatási helyzetű sellyei kirendeltség körzetében csökkent az álláskeresési mutató értéke, 36,9 százalékról 34,7 százalékra. A negyedik hónap kedvező munkaerő-piaci folyamatai hatására azonban a csökkenés – 2005 azonos időszakához viszonyítva – minden kirendeltségi körzetben megfigyelhető. Az álláskeresési mutató értékének legnagyobb mértékű „apadása” a sellyei, szentlőrinci és szigetvári kistérségekre jellemző (–3,9 százalékos, -2,2 százalékos, -2,3 százalékos), míg Pécs térségében minimális (-0,1 százalékos) a változás. Jó hír az is, hogy a megyében mérséklődött a nyilvántartásra jelentkezők száma és emelkedett a rendszerből kilépők, vagyis a munkába állók aránya, 12,4 százalékkal.
A KSH legfrissebb felmérése szerint a Baranyában élők közül 2006 első negyedévében 147 211-en foglalkoztatottnak, 13 619-en pedig munkanélkülinek minősültek a megkérdezéskor. A gazdaságilag inaktív népesség száma 157 ezer fő. A megye 8,5 százalékos munkanélkülisége magasabb, mint a 7,6 százalékos országos átlag, Pécs 6,9 százalékos adata azonban már alatta van annak. A megyeszékhely van a legkedvezőbb helyzetben ebből a szempontból, a legkedvezőtlenebben pedig Sellye és körzete, ahol 29 százalék az állástalanok aránya. A tartósan munkanélküliek száma is ennek megfelelően alakul, az összes állástalan 28 százaléka számít ilyennek, de a legrosszabb foglalkoztatási helyzetű ormánsági kistérségben ez az arány 40 százalékos, a megyeszékhelyen és körzetében pedig 18,5 százalék körül mozog.
A megyei munkaügyi központ tapasztalata szerint a Pécs közvetlen vonzáskörzetéhez tartozó településeken hiányszakmának számít a pincér, a szakács, a gyakorlott mérlegképes könyvelő, az árufeltöltő, az árukiadó, a gyengeáramú technikus, illetve a villamosmérnök, és nehéz találni több nyelvet beszélő szakembert (pl. recepciós) is. Túlkínálat van viszont lakatosokból, eladókból, varrónőkből, adminisztrátorokból, jogi asszisztensekből, diplomás informatikusokból és pedagógusokból.
Az idei év első három hónapjában Pécsen 4284 álláskereső regisztrált munkanélkülit számláltak. Ezen belül a férfiak aránya 48,6 százalékot, a nőké 51,4 százalékot tett ki, s az állástalanok egytizede pályakezdőként volt nyilvántartva. Az ellátottak közül 1274 fő járadék típusú ellátásban, 879 fő pedig rendszeres szociális segélyben részesült. Iskolai végzettségük szerint 1251-en általános iskolai vagy ez alatti végzettséget tudhattak magukénak, míg gimnáziumi érettségivel 563-an, diplomával pedig az állástalanok 8,7 százaléka rendelkezett. A munkanélküli státusban lévők 16,5 százaléka a 25 év alatti fiatal korosztályhoz tartozott. Az első negyedévhez képest javulást mutató friss pécsi adat: a regisztrált munkanélküliek számának a munkavállalói korú népességhez viszonyított aránya, a „területi mutató” április–májusban 4,35 százalékos volt Pécsett, amely az országos átlaghoz képest 1,6 százalékponttal kedvezőbb.
