Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Vecsés 2001. július elsején kapta meg a városi rangot. Mivel „érdemelte ki” ezt az elismerést?
– A rendszerváltás előtt még mezőgazdasági településnek számító Vecsés látványos fejlődésen ment át az elmúlt másfél évtizedben. Ennek során a mezőgazdaság súlya valamelyest csökkent, az iparé nőtt. Az agráriumban a híres vecsési káposztát termelő, privatizált Ferihegyi Termelőszövetkezet területén számos családi és egyéb gazdasági társaság jött létre. Mezőgazdasági termeléssel napjainkban 932 hektáron 70 regisztrált cég foglalkozik, s további 50 kisebb-nagyobb családi savanyítóüzem működik. Az ipari termelést jelenleg elsősorban a feldolgozóipar jelenti. A Földfém Kft. – az egykori Vízép helyén – fémipari összeszerelő munkát végez, 150 fővel. De a városban működik a 70 dolgozót foglalkoztató, vadhúsfeldolgozásra szakosodott Mavad, az 50 fős Brunner Fémmegmunkáló Kft., valamint a 40 alkalmazottal üzemelő Finnrelax, és megépült az AIG Lincoln beruházásában a Repülőtéri Üzleti Park is. Az iparosításnak is köszönhető, hogy a munkanélküliek aránya a városban mindössze 2,3 százalékos.
– Ahhoz, hogy a városban az ipar, illetve az azt működtető cégek is megtelepedjenek és termelni tudjanak, a helyi – például infrastrukturális és egyéb – feltételeket is meg kellett teremteni!
– Valóban, az infrastruktúra fejlettsége fontos szerepet játszik a vállalkozások működésében, de a városlakók életminőségének is az egyik legfontosabb tényezője. Ezért ennek ügyét kezdettől kiemelt feladatként kezelte a képviselő-testület. Az első fontos lépés az ivóvízhálózat teljes körű megteremtése, s a korábbi nitrátos kutak megszüntetése volt. A víz-, illetve gázvezetékek nagy része ugyan már a rendszerváltozás előtt kiépült, a csatornahálózat-fejlesztés viszont az elmúlt évek feladata volt. Az 1998-ban elkezdett nagyszabású, 900 millió forintos csatornázási program eredményeként 2002-re a városban közel 100 százalékban kiépült a hálózat. Ugyancsak nyolc éve indítottuk el a belső utak bővítését, szilárd burkolattal, útpadkákkal, vízelvezetőkkel való kiépítését. Ennek nyomán mára az önkormányzati, 83 kilométernyi hosszú belterületi úthálózat 45 százaléka szilárd burkolatot kapott. Erre a célra évente 170 millió forintot fordítottunk.
– Mi a helyzet az oktatási és kulturális intézményhálózat területén?
– Vecsésen az alapfokú oktatás több mint kétszáz éves múltra tekint vissza, s a fejlődés ezen a területen is tetten érhető: ma a város önkormányzata öt óvodát, négy általános iskolát, s az egyikben középiskolát és zeneiskolát tart fenn. Az óvodákba – amelyek közül háromban német nyelvű kisebbségi nevelés is folyik – több mint 600 gyermek jár. Ezért az elmúlt években itt is fejleszteni kellett: 160 millió forintnyi felújítást és bővítést hajtottunk végre, egyebek közt egy korszerű tornatermet építettünk. Az általános iskolákban 1991-ben sikerült újraéleszteni a 60-as években megszűnt középiskolai oktatást, amelyet 1998-tól szakiskolai oktatással bővítettünk.
Vecsésen élénk kulturális élet zajlik: kultúrháza jelenleg 13 helyi egyesületnek, klubnak és baráti körnek ad otthont. A településen 1955 óta működik a Jókai Szabadtéri Színpad, amely sok sikeres műsor színhelye. Városunkban jelentős hagyományápoló szerepe van a Honismereti Körnek, a Német Nemzetiségi Hagyományőrző Tánccsoportnak, a fúvószenekarnak, a Nachtigallen kórusnak és az egyházi énekkaroknak.
– Mennyi a város idei költségvetése, és ebből az összegből mire futja?
– Idei terveink között szerepel az orvosi szakrendelő rekonstrukciója és bővítése, amelyre a 220 milliós állami támogatás mellé közel 180 millió forintos önrészt teszünk. Emellett Gyállal közösen tervezzük a vállalkozói övezet feltáró útjának aszfaltozását; ennek összköltsége 1,2–1,3 milliárd forint között mozog, amelynek 10 százalékát a két település állja. A költségek nagyobb részét a ROP-keretből pályázat útján tervezzük megszerezni.
– Milyen hozadéka lehet a város fejlődésében az M0-s és 4-es főút megépült elkerülő szakaszainak?
– Egyrészt az átmenő, korábbi hatalmas gépkocsi- és kamionforgalom kikerült a városból, másrészt az M0-s körgyűrű és az elkerülő 4-es főút közvetlen kapcsolatot teremt az autópályákkal, ami tovább erősíti Vecsés logisztikai szerepét. Ez lendületbe hozhatja a befektetőket, akik révén újabb munkahelyteremtő beruházások indulhatnak el a városban. Ennek már vannak jelei.
