Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– Hogyan hatnak a közel ezeréves „gyökerek” egy nagyközség XXI. századi életére, fejlődésére?
– A több mint kilencszáz éves múlt több dologra kötelez, és kihat az itt élő közösségekre a letűnt századoktól egészen napjainkig. Alapja az említett folyamatosság, vagyis, hogy bár a háborúk miatt az őslakosságnak többször el kellett hagynia itteni lakhelyét, a túlélők az új betelepülőkkel együtt néhány év múlva ismét benépesítették az ősi települést. A helyhez való ragaszkodás és tudatosan alakított élettér, a régió más településeihez képest kedvezőbb termelési feltételek, valamint a főváros közelsége, s nem utolsósorban a kereskedői hagyományok hatására Alsónémedi igen gyorsan kiemelkedett a környékbeli falvak közül. Ezt alátámasztja a „kis Kecskemét” elnevezés, valamint a XIX. század végén megkapott országos vásártartási jog és a mezővárosi besorolás is. Ezek együtt pedig nemcsak az évszázadok folyamán kialakult társadalmi struktúrára voltak hatással, de kialakították azokat a néprajzi, vallási, termelési és kereskedői tradíciókat is, amelyekre napjaink itt élő polgárai, közösségei építkeznek. Ezzel is magyarázható, hogy ebben a környezetben mind több gazdasági és civil tömörülés, egyesület jött létre.
– A civilszervezetek bár többnyire mozgatórugói a helyi fejlődésnek, de gyakran – éppen a tradíciókhoz való ragaszkodás miatt – lassíthatják a településfejlesztési tervek végrehajtását!?
– Ez az alsónémediek esetében nem mondható el. Példa erre, hogy már a nyolcvanas évek végén is a „némedi” gazdák voltak – országosan is – az elsők, akik nyitottak a magángazdálkodás felé. Ennek eredményeként a nagyközség lakóinak többsége ma is a mezőgazdaságból él: az őslakosság szántóföldi zöldségtermesztést folytat. A többi aktív kereső részben az idetelepült vállalkozói szférában, részben pedig a fővárosban talál munkalehetőséget. A rendszerváltozás óta a település látványos fejlődésnek indult. Bizonyítja ezt számos beruházás, s az is, hogy ismét emelkedőben van (a főleg fiatal és középkorú) lakosság létszáma.
– Az 1990 után elindult fejlődés miben érhető még tetten?
– A szűkös önkormányzati költségvetésből – amely az idén 926 millió forint – csak kisebb léptékű helyi fejlesztések valósíthatók meg, de ezeknek is örülnek az itt élők, és büszkék rá. Ilyen jelentős beruházás volt az elmúlt évtizedben a vezetékes infrastruktúra – víz-, csatorna- és gázhálózat – teljes kiépítése. Ezek részben önerőből, részben állami pályázati forrásokkal és lakossági részvétellel valósultak meg. A legnagyobb beruházás a csatornahálózat és a szennyvíztisztító kiépítése volt, ennek költsége nettó 875 millió forint. Negyedik éve tart belterületi földútjaink aszfaltburkolattal történő kiépítése, illetve útalapok építése lakossági segítséggel: mára a belső hálózat 60 százaléka lett szilárd burkolatú. Az elmúlt években több mint 100 milliót költöttünk iskola-, valamint óvodabővítésre. A közeljövőben pedig egy korszerű óvodai tornaszoba építését tervezzük, pályázati forrásokból.
– A befektetők jelen vannak-e a településen?
– A település belterületén, valamint északi és déli vállalkozói területén egyre több cég telepedik le. A településen ma több száz kis- és közepes vállalkozás (közte a Penny Market és CBA központja) működik, széles – kereskedelmi, logisztikai és egyéb – tevékenységi körben. A község számára fontos a jelenlétük, hiszen amellett, hogy szolgáltatásokat biztosítanak az itt élőknek, munkahelyet teremtenek, s nem utolsósorban adóforintjaikkal jelentős mértékben hozzájárulnak a település fejlődéséhez.
