Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A közel 36 ezer lakosú tolnai megyeszékhely korábban zsongó ingatlanpiaca napjainkra – az ország többi városához hasonlóan – lecsendesedett. Némi érdeklődés az új lakások és az építési parcellák iránt mutatkozik, bár ez utóbbiból egyre szűkebb a kínálat. A használt lakások forgalma idén szinte teljesen leállt.
A kelták alapította, hét domb által határolt Szekszárd önkormányzatának mára már kevés értékesítésre váró ingatlana maradt – mondta lapunknak Kiss Gyula, a vagyonkezelő iroda igazgatója. Közülük kettőt éppen a napokban hirdettek meg, és várják az érdeklődőket. Az egyik eladásra szánt ingatlan a város belterületén, egy 2000 négyzetméteres telken álló csarnoképület, amely korábban üzlethelyiségként funkcionált. Előnye könnyű megközelíthetősége, jó állaga, valamint az, hogy az említett funkció révén iroda-, raktár- és egyéb kiszolgáló egységek találhatók az egyszintes, 662 négyzetméteres épületben. A tágas telek kényelmes targoncarakodásra is lehetőséget biztosít a majdani tulajdonos-üzemeltetőnek. Ugyancsak 2000 négyzetméteres területen áll az a tágas családi ház, amely várja új lakóját. A szintén belterületen fekvő, 200 négyzetméter alapterületű lakóingatlan ára 22 millió forint.
Szekszárd szabadpiaca meglehetősen csendes az elmúlt év óta: visszafogott érdeklődés csak az építési parcellák és az új lakások iránt mutatkozik. Beépíthető telek a belső városmagban mára alig maradt, így – Naszádi Katalin ingatlanforgalmazó-ügyvéd szerint – érthető, ha tulajdonosa megkéri az árát. A jobbára bontandó régi házzal kínált belterületi házhelyek 20–25 ezer forintos négyzetméteráron cserélnek gazdát, a kintebbi területeken 12–15 ezer, a város legszélén pedig 5–6 ezer forint/négyzetméter között mozog jelenleg a kínálati ár.
Az ingatlanforgalmazó szakember úgy látja: az idén beindított Fészekrakó program otthonteremtést segítő elemei – a használt lakás szerzését ösztönző félszocpol, valamint az új és a használt lakóingatlanhoz állami garanciavállalással felvehető hitel – nem hoztak érezhető forgalomnövekedést a helyi ingatlanpiacon.
Folytatás a II. oldalon ä
ä folytatás az I. oldalról
Az ezen állami kedvezményekre jogosult fiataloknak ugyanis többnyire nemcsak a jövedelme alacsony, de mivel a városban kevés a munkalehetőség, a stabil anyagi háttér megteremtése is bizonytalan.
Ennek ellenére – ha hosszabb piaci jelenlét után is – rendre gazdára találnak az épülő új lakások. A lakásberuházó cégek Szekszárd több pontján is jelen vannak, igaz, nem nagyszámú projektekkel, és többnyire középkategóriás, elérhető árú társasházi lakásokat kínálnak. A négyzetméterárak a városbeli helytől, a lakás méretétől, kialakításától, a lakóépületben elfoglalt helyétől (emelet) stb. függően 195 és 240 ezer forint között szóródnak. De nemcsak szabadon álló telekre épülnek új otthonok, hanem régebbi, négyemeletes háztömbök tetőterére is. Ez utóbbiak elsősorban a fiatalok körében kelendőek, mivel a lift hiánya miatt az alacsonyabb árkategóriába tartoznak, így az állami segítséggel többnyire elérhetőek számukra.
A használt lakások piaca, legyen az panel-, téglaépítésű társasházi lakás vagy családi ház – mindegyikből jócskán akad a piaci kínálatban –, hónapok óta áll: nincs fizetőképes kereslet. Az árakat nézve, a lakótelepi – „fiatalabb”, jobb belső térkialakítású és korszerűbb anyagfelhasználású – panelek közül azért időnként elkel egy-egy, viszonylag jó áron is. Példa rá, hogy a hasonló adottságú, 35 négyzetméteres kislakásokért akár 7, míg a 69 négyzetméteresekért 12–12,5 millió forintot is megadnak. A legtöbb panellakás ára azonban 140–160 ezer forint/négyzetméter között van. A régebben épült, téglaépítésű társasházi lakóingatlanok négyzetméterárát ennél valamivel magasabbra, 150–160 ezer forintra tartják. A családi házak ára – helytől, mérettől, komfortosságtól függően – széles skálán mozog. Régebben épült, 80-90 négyzetméteres, nagy házhelyű, összkomfortos házhoz 20–25, míg újhoz 30–45 millió forint között lehet hozzájutni.
