Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Zagyva folyó partjára épült Hatvan éppen hatvan kilométerre fekszik Budapesttől, így sokan azt hiszik, hogy neve a földrajzi fekvésére utal. A név eredetére vonatkozólag nincs pontos magyarázat, de egyes feltevések szerint Szent László király korában kapta a nevét, amikor is hatvan besenyőt telepítettek ide. Más elméletek szerint viszont az elnevezés egy előkelő személy emlékét őrzi a honfoglalás idejéből, akit a források 1235-ben említenek először, akkor még „Hotvin”-ként.
Az 1200-as évek végén királyi uradalmi várat hoztak létre a település mai területén. A település jelentőségét növelte az itt átvezető kereskedelmi és hadiút, amit a királyok útjának neveztek.
A török elleni védekezés céljából palánkvárat építettek a város körül. A törökök csak 1544-ben foglalták el és rombolták le a várat. Hatvan a török hódoltság része lett, de a hódítók újjáépítették az erődítményt. 1710-ben a város a császáriak kezére került. 1723-ban Starhemberg gróf lett a tulajdonosa, ekkor semmisült meg véglegesen a palánkvár, tőle vette meg romjait 1746-ban Grassalkovich Antal.
A XVIII. század folyamán a Rajna vidékéről és a felvidékről telepítettek be iparosokat. A modernizáció eredményeként még a 19. században vasúti csomópont és cukorgyár létesült a településen. A Zagyva folyó gátjának megépítését az 1901. évi hatalmas árvíz is siettette. A cukorgyár mellett gőzmalom, téglagyár, szeszgyár és bútorgyár is működött a városban. Az 1970-es évek közepétől újabb ipari üzemek települtek be, de a kilencvenes évek elejéig alapvetően mezőgazdasági jellegű város maradt Hatvan.
