Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Algyő 1997-ben vált ki Szegedből és lett önálló nagyközség. Költségvetése 1999-ig igen jól alakult, ám ekkor a parlament által megszavazott normatív támogatástól elesett a település - közölte Piri József polgármester. A jelenlegi költségvetési források egyelőre biztosítják a fenntartásra és a fejlesztésekre szánt összegeket, amelyek 70-30 százalékban oszlanak meg. A teljes bevétel mintegy 65-70 százalékát egyébként adóbevételekből fedezi a település. Algyő gazdasági húzóágazata tulajdonképpen egyetlen cég, a Mol Rt., ideértve a társaságot kiszolgáló, valamint a Molból korábban kivált és új tulajdonost kapott cégeket is - mondta el a polgármester. A településen megtalálható a teljes alapfokú intézményi rendszer, azaz óvoda és általános iskola, ezenkívül vannak szociális létesítmények, szabadidőközpont, faluház, könyvtár és tájház. Szegeddel természetesen a válás óta is folyamatos a kapcsolat, hiszen Algyőn csupán alapfokú orvosi ellátás van. A polgármester elmondása szerint az alig 5300 főt számláló településnek szüksége van egy új 16 tantermes általános iskolára és egy tornacsarnokra is, mivel most három különböző helyen zajlik az oktatás. Erre az 1-1,2 milliárd forint értékű beruházásra mindenképen címzett támogatást kíván a helyhatóság igénybe venni, amihez 40 százalék önrészt biztosítana. A működő szabadidőközpontba egy fürdőt is terveznek, ehhez a Széchenyi terv keretéből várnak támogatást. Ez a beruházás mintegy 100 millió forintot emészt fel.
A településen iparűzési, valamint építményadó van, előbbinél 30-50 százalékos kedvezménnyel, illetve adómentességgel várja a betelepülő cégeket Algyő, ha meghatározott összeg feletti a beruházás, utóbbi esetében pedig a 200 négyzetméternél kisebb ingatlanok számára biztosítanak adómentességet. Bár a nagyközség viszonylag alacsony lélekszámú, sokan éppen a szegedi agglomerációt választják lakóhelynek a megyeszékhely helyett. Ezzel együtt azonban Algyő népessége valamelyest csökkent az utóbbi években. A tendencia várhatóan megfordul - véli a polgármester -, hiszen például tavaly eggyel több első osztályt indíthattak. A foglalkoztatottság a hasonló nagyságú településekhez viszonyítva az átlagnál jobb, ám gondot okozhat e téren a leépülő szénhidrogén-bányászat. A polgármester szerint ezt a problémát kistérségi összefogással orvosolni lehetne.
Algyőn mintegy száz-száztíz vállalkozás működik, a legnagyobb adófizetők közé tartozik többek között a már említett Mol - amely a település teljes adóbevételének 80 százalékát adja -, a Prímagáz Rt., illetve a Kunpetrol Kft. Általánosan elmondható, hogy évről évre növekszik a nagyközségbe betelepülő vállalkozások száma. Ezt a folyamatot az önkormányzat úgy szeretné segíteni, hogy a település rendezési tervében további helyet kívánnak biztosítani az ipar számára. Ezért a közelmúltban elkészült az ipari park tanulmányterve, sőt az első társaság, az OKFT Kft. már elkezdte a bútorlapgyártó üzemének építését. A teljes park várhatóan 15-20 hektáron terül majd el, eddig öt-hat vállalkozás jelezte, hogy betelepülne.
Algyő korábban már megépítette a szennyvízcsatorna-hálózat egy részét, valamint a tisztítóművet, ám a teljes csatornázottságot csak most érték el, a legutolsó beruházás félmilliárd forintjába került a nagyközségnek. Az út-, a víz-, valamint az elektromos hálózat kiépítettsége 100 százalékos. Az önkormányzat a Moltól korábban visszavásárolt telkeket jelenleg közművesíti, illetve már épül 50 lakóház, és előkészítés alatt áll ezen a területen egy 90 telkes ingatlanegyüttes kialakítása is. Az új főtéren épül - a település bérlakásprogramjának első ütemében - egy 14 lakásos bérház, amely költségalapon működik majd. Az egészségügyben is új programot indított Algyő, melynek keretében felújították az egészségházat, illetve helyben veszik le a betegektől a labormintákhoz szükséges vért, és az önkormányzat saját költségén viszi be azokat Szegedre. A település életében fontos szerepet játszik a volt repülőtér területére épített szabadidőközpont, melyet az önkormányzat még korábban vásárolt vissza a Démász Rt.-től. A volt algyői repülőtér hangárjából kialakítottak egy 484 négyzetméter alapterületű termet, amely nagyobb rendezvények lebonyolítására is igénybe vehető. Ezenkívül a területen lévő létesítmények alkalmasak vendéglátásra, a területén felállítható 150 személyes sátor pedig további rendezvényekhez is igénybe vehető, ötven fő részére kulturált szálláslehetőség is biztosított. A szabadidőközpont parkjában játszótér és füves sportpálya található, így a létesítmény alkalmas nyári gyermektáborok megrendezésére is. A faluházat - melynek építéséhez a lakosság adományokkal járult hozzá - 1994-ben adták át, alapterülete mintegy ezer négyzetméter. A nézőtér az emeleti galériával és erkéllyel együtt 300 fős nézőközönség befogadására alkalmas.
Bakonyi Attila
