Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Törökbálint nagyközség ez évi költségvetését 2,7 milliárd forint körülire tervezi az önkormányzat, ez egy lakosra számolva 2,3-szerese az országos átlagnak - közölte lapunkkal Turai István polgármester. Iparűzési adóból 1,2 milliárd forint bevételt várnak; az odatelepülő cégeknek 1999-ig nettó 30 millió forintos árbevétel alatt nem kellett ilyen adót fizetniük, most pedig elengedik annak első 80 ezer forintját. Az iparűzési adó egyébként 2 százalék, a forgalom 1,65 milliárdot meghaladó részére pedig 1,5 százalék.
A település legjellemzőbb ágazata a kereskedelem, illetve a logisztika. Ez utóbbi egy részét a 40 hektáron elterülő, az 1970-es évek végén építtetett Depo-raktárbázis képviseli; 1992-ben a helyhatóság első rendezési terve további 120 hektárnyi területet szabadított fel ilyen célokra. A nagyközség területén az M0-s mellett található a Cora, a Kika és a BricoStore áruháza. Ezeken kívül termelőüzeme van a Schöllernek, a Johnson & Johnsonnak (J&J), valamint a Dunlopnak, illetve Törökbálintra telepítette raktárbázisát a Thorn Lighting és a Grundfos.
Turai elmondása szerint a településnek sikerült jó kapcsolatot kiépítenie a nagyvállalatokkal, erre jó példa a J&J, amely 2000-ben tízezer dollárral támogatta a helyi egészségügyet, tavaly pedig az egyik óvoda fejlesztésébe szállt be 18 ezer dollárral. A 11 ezer lakosú Törökbálinton a munkanélküliség elhanyagolható, sőt az eddigi munkaerő-áramlási tendencia a betelepült nagyvállalatok miatt megfordult. Korábban ugyanis inkább a nagyközségből ingáztak Budapestre az emberek, ma pedig egyre több fővárosi jár a településre dolgozni.
Törökbálinton két általános iskola, egy zeneiskola és négy óvoda található, ebből az egyik műszaki átadása az idén történt meg. Ez utóbbi beruházás költségei meghaladták a 330 millió forintot, a kiegészítő részek felépítésére további 50-60 millió forintot költött a település. A központi költségvetésből 115 millió, az útalapból 250 millió forintot kapott Törökbálint a 8105-ös út települést elkerülő szakaszának építéséhez, amelynek összköltsége mintegy 600 millió forintot tett ki. Budaörssel együtt a helyhatóság felépíttette az M7-es autópálya zajvédő falát is, amihez a környezetvédelmi alap célelőirányzatából kaptak támogatást.
A település pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához az egyik általános iskola tetőtér-beépítésének támogatásáért, valamint egy új művelődési ház felépítéséhez is. Ez utóbbi beruházás az előzetes tervek szerint 1,5 milliárd forint körül alakul majd, de Turai szerint a munkálatok már csak a következő ciklusban kezdődhetnek el.
A nagyközség a közelmúltban megvásárolta a helyi elektromos művek ingatlanát, ahová a rendőrséget költöztették be. A településen négy évvel ezelőtt csupán egy körzeti megbízott volt, ma azonban már egy 16 fős rendőrőrs van Törökbálinton, amelyet a helyhatóság évente tízmillió forinttal támogat. Kiemelkedő a település civil szervezeteinek száma is, ezekből 43 található Törökbálinton, amelyeket a helyhatóság évente összességében 25 millió forinttal támogat. Az önkormányzat évente 20-30 millió forintot költött az utóbbi években járdafejlesztési programra, amiből több tíz kilométernyi aszfaltozott gyalogút épült. Turai elmondása szerint a tavalyi évig nem volt bérlakás-fejlesztési program a településen. Jelenleg négy bérlakás épül, további nyolc építését pedig várhatóan a közeljövőben kezdik el. A beruházás összköltsége mintegy százmillió forint, amiből a Széchenyi terv keretén belül 50 millió forintot nyert Törökbálint. Az ingatlanárak az elmúlt évek alatt elérték a fővárosi szintet, a lakóterület 2000 végéig mintegy 40 hektárral bővült. A település lélekszáma tavaly 600 fővel nőtt. Ha ez a növekedési ráta fennmarad, akkor tíz éven belül húszezerre nő a törökbálinti lakosok száma - mutatott rá a polgármester. Ez esetben a szükséges humán-infrastruktúra fejlesztésére évente 200 millió forintot, míg a működtetésre további 60 millió forintot kellene fordítania Törökbálintnak.
Bakonyi Attila
