Cegléd nagy cégeinek nem volt jó éve az idei, hiszen Budapestre költözött az amerikai tulajdonú Magnetek Hungária Kft., pontosabban ennek a telephelye, amely a korábbi Evig-gyárból jött létre; ezzel 260 munkahely szűnt meg. Leállt a Ceglédi Falemez Rt., így további 200 ember vesztette el az állását. Megszűnt a Nagykőrösi Konzervgyár itteni szárítmányfeldolgozó részlege, és a korábbi létszámnak csak a felét alkalmazza a Parmalat által felvásárolt helyi tejüzem. Megvan még a DPMG Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt., van néhány 100-150 hektáros, elsősorban szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó magángazdaság, és több tíz hektár körüli birtokon telepítenek szőlőt és gyümölcsöst, de ezek a vállalkozások csak szezonálisan alkalmaznak munkaerőt. Cegléden a munkanélküliségi ráta 8 százalék, körülbelül annyi, mint a többi környékbeli településen.
A foglalkoztatási gondok megoldása érdekében az önkormányzat 1998-ban egy 18 hektáros területtel megpályázta és el is nyerte az ipari park címet, idén és tavaly pedig közel 400 millió forintos állami támogatással kiépítette a terület infrastruktúráját. Jelenleg négy-öt potenciális betelepülővel tárgyalnak, amelyek 100 főt foglalkoztatnának. Az érdeklődők között van egy magyar-német vegyesvállalat is, amely a tervek szerint 2 ezer négyzetméteres gyártócsarnokot építene. Ha sikerül megállapodni az érdeklődőkkel, akkor az ipari park nettó 16 hektáros területének 40 százaléka gazdára talál.
Az ide települők kedvezményekre is számíthatnak; az első két évben nem kell iparűzési adót fizetniük, a harmadik évben az önkormányzat elengedi az adó 75 százalékát, a negyedik évben a felét, és csak az ötödik évtől kezdve kell a teljes összeget fizetniük. Az iparűzési adó eddig 1,8 százalékos volt, de 2001. január 1-jétől 1,9 százalékra emelik. Az önkormányzat a fejlesztéseket is kedvezményezi: ha egy cég bizonyos mértéket meghaladóan növeli alkalmazottai számát, akkor az előbbiekhez hasonló nagyságú kedvezményt kaphat még akkor is, ha nem az ipari parkban működik. Cegléden egyébként a kommunális adót lakóépületek után fizetik, összege 70 négyzetméter alatti alapterületű lakásoknál 2 ezer forint évente, annál nagyobb lakásoknál pedig 4 ezer forint.
A város költségvetése 7,5 milliárd forint, de ebből 2,5 milliárd forintot a 850 ágyas, mintegy 160 ezer embert ellátó kórház fenntartására kell fordítani. Iparűzési adóból mindössze 330 millió forint folyik be, és az összes helyi bevétel is csak 600 millió forint. A város bevételeinek 3 százalékát tudja fejlesztésre fordítani. Ceglédnek mintegy 300 millió forintos hitelállománya is van, mert a város kötvényt bocsátott ki a belső úthálózat kiépítésére. 1998-ban korszerűsítették a közvilágítást. Ez 52 millió forintba került, amit a számlamegtakarításból törlesztnek, 2004-ig. Az önkormányzat 200 millió forint erejéig készfizető kezességet vállalt az ipari park infrastruktúrájának kiépítését végző önkormányzati tulajdonú cég hitelei után is.
A legnagyobb gondot Cegléden a csatornázottság alacsony volta jelenti. Ahhoz, hogy legalább a sűrűn lakott részeken meglegyen a hálózat, 115 kilométernyi csatornát kellene építeni. Ennek a költsége 4,6 milliárd forint lenne. A beruházás megvalósítására a városnak csak támogatásokkal van esélye. Cegléd pályázatát az idén elutasították, a következőt jövő év áprilisában adják majd be. Ha megnyerik a pályázatot, a munkálatok 2002-ben kezdődhetnek el, és előreláthatóan négy-öt év múlva fejeződnek be. Komoly gondot fog jelenteni a több száz millió forintos önerő előteremtése. Valószínűleg a lakosságot is be kell vonni a finanszírozásba.
A másik nagy projekt keretében Cegléd a környező 22 településsel regionális hulladéklerakót építene. A beruházás költsége 3,3 milliárd forint lenne és a tervek szerint három év alatt valósulna meg. Az összegnek több mint a felét a meglévő szeméttelepek rekultivációjára kell fordítani. Egyelőre nincs eldöntve, hol lesz, az új lerakó, annyit lehet tudni, hogy - mivel szelektív hulladékgyűjtés lesz, és a szemetet utólag is válogatják és hasznosítják - kisebb lesz, mint a most működő ceglédi. A települések azt remélik, sikerül majd a költségek nagy részét - optimális esetben 90 százalékát - pályázati pénzekből előteremteni. A döntés a jövő év közepére várható, a munkálatok pedig leghamarabb 2002 elején kezdődhetnek el.
Az önkormányzat 2001-ben 25-30 lakást alakít ki két, eredetileg nem lakásnak használt épületben. Ezeket majd januárban lehet megpályázni. Ha állami támogatást is nyernek hozzá, akkor jövőre 60-100 millió forint közötti összeget fordítanak új lakások építésére. 1999-ben az önkormányzat megvett 29 lakást 60 millió forintért, amelyeket oly módon adott el az új tulajdonosoknak, hogy a lakás árát 15 év alatt, kamat nélkül kell törleszteniük. Az ebből befolyó pénzt lakások kialakítására fordítják.
Természetesen vállalkozók is építenek lakásokat; ezt az önkormányzat úgy próbálja kihasználni, hogy nem pénzért ad telket az építő cégnek, hanem lakásokat kér érte. Ezzel egyrészt nő a bérbe adható állomány száma, másrészt lehetőség nyílik arra, hogy ezekkel a jó színvonalú lakásokkal csalogassanak szakembereket - például orvosokat - a városba. Cegléden ebben az évben megduplázódtak az ingatlanárak. Egy 55 négyzetméteres lakást 3,8-4,2 millió forintért lehet megvásárolni, egy garzonlakás ára pedig 3 millió forint. Az 50 évesnél régebbi családi házakat 3 millió forintért, az újabbakat pedig 5-8 millió forintért adják el. A 2,5 milliárd forint éves költségvetésű kórház viszonylag jó helyzetben van. Januárban fejeződik be egy 2,3 milliárd forintos rekonstrukciós program, amelynek 45 százalékát az építés és a felújítás tette ki. Az összeg 90 százaléka címzett támogatás volt.
Ami a városon belüli utak állapotát illeti, az önkormányzatnak tavaly volt egy nagyobb útprogramja. Mintegy 250 millió forintból 104 utcát aszfaltoztak. Jövőre 100 millió forintot szánnak hasonló célra, és a finanszírozásba be akarják vonni a lakosságot is. Nagyobb gondot okoz, hogy városhoz vezető 4-es főút nagyon zsúfolt, és egyelőre szó sincs a bővítéséről. Mint a polgármester elmondta, több nagy befektetőt elriasztott az autópálya hiánya, pedig Cegléd jelentős vasúti csomópont is.
Az önkormányzat támogatja a termálturizmust. Hat kilométerre a városközponttól kijelöltek egy 65 hektáros területet, ahol a tervek szerint kiépítenek egy strandot és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát. A beruházás költsége 800-900 millió forint lesz, amiből 300-350 millió forintot az önkormányzat fizet majd. Ha ezek elkészülnek, odatelepülhetnek a kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek, sőt, ha lesz rá igény, esetleg egy üdülőfalu felépítése is szóba kerülhet. A városban kevés a hotelkapacitás, ezért jövőre elkezdik egy 50 ágyas szálloda építését.
V. É.
