Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A hajdan a kohászat, az acél- és gépipar, valamint az üveggyártás fellegvárának számító Salgótarján gazdasága először a hetvenes évek második felében, az energiaválság után ingott meg, mire pedig megtörtént a rendszerváltás, Nógrád a legrosszabb helyzetben lévő magyar megye lett. Salgótarján 1994-től működő válságkezelő programjának preferenciái között szerepel, hogy a város (szerkezetváltással egybekötve) megerősíti gazdasági bázisát, Szlovákia közelségét kihasználva igyekszik kereskedelmi központtá válni, többek között a várturizmus fellendítésével fejleszti az idegenforgalmát, erősíti tranzit szerepkörét és bővíti a határon átnyúló együttműködést.
Fontos lépés volt az ipari park kialakítása. A 13 hektáros első területet egy éve adták át. Ezt azóta 1,5 hektár híján eladták a befektetőknek. A legnagyobb beruházó a belga Sinia, amelynek bútorgyártó cége 200 főt alkalmaz és a foglalkoztatottak számát 2002-re a tervek szerint 400-500-ra növeli. Két német érdekeltségű cég is az ipari parkba települt; a mobiltelefon-tartozékokat gyártó Art-Technology Termelő és Kereskedelmi Kft. és a szerszámgépgyártó Drucktech Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A két társaság együtt 150 embert foglalkoztat. A tervek szerint a Palóc Nagykereskedelmi Kft. is itt fogja felépíteni három megyét ellátó és 80 embernek munkát adó regionális központját.
Az önkormányzat a napokban fejezi be az infrastruktúra kiépítését az ipari park 22 hektáros második területén. Az összesen 1 milliárd forintos beruházás inkubátorház építését is magában foglalja. A pénz nagy részét - 700 millió forintot - kormányzati és EU-pályázaton nyerte el az önkormányzat. A második ütemben elkészült területből 3 hektárra már opciót kötött ki magának a belga bútorgyártó cég és ígéretes tárgyalások folynak japán és amerikai befektetőkkel is. A harmadik ütemben az igények szerint még 20-30 hektárral tudják növelni az ipari park területét.
Salgótarján az idén 5,6 milliárd forinttal gazdálkodik. A helyi adók összesen 960 millió forintot tesznek ki, ebből 600 millió forint származik iparűzési adóból. Központi forrásból 2,8 milliárd forintot kap a város. A rendelkezésre álló források - a csaknem 400 millió forintos hitellel - elegendőek a kiadások finanszírozására. A legfontosabb kiadások - személyi juttatások, járulékok, dologi kiadások - összességében 3,7 milliárd forint terhet jelentenek.
Az infrastruktúrával kapcsolatos beruházások közül a legjelentősebb a regionális hulladékdepó felépítése lesz. Ez a következő ötven évre várhatóan megoldja Salgótarján és a környező 24 település szeméttel kapcsolatos gondjait. Az 1 milliárd forintos költséggel épülő depó, amely jövő év szeptemberére lesz kész, megfelel az EU előírásainak. A pénz 40 százaléka PHARE-támogatás, 40 százalékát a kormányzattól, 10 százalékát pedig a megyei területfejlesztési alapból kapták. A többi saját erő.
A következő jelentős projekt a csatornahálózat bővítése és a szennyvíztisztító kapacitásnövelő rekonstrukciója lesz. Salgótarjánban a csatornázottság most is 70 százalék közelében van, ez a 4,3 milliárd forintba kerülő beruházás pedig lehetővé tenné, hogy újabb 3800 - elsősorban kazári, vizslási és mátraszelei - háztartást kapcsoljanak be a hálózatba, csakúgy, mint az ipari parkba újonnan betelepülőket. Az önkormányzat a finanszírozáshoz ISPA-támogatást kíván igénybe venni. A döntés jövő év közepére várható. Ha a válasz igenlő lesz, akkor a beruházás 3-4 év alatt megvalósulhat.
Az önkormányzat 140 millió forintot nyert a lakásgondok enyhítésére. Összesen 280 millió forintos ráfordítással 75 apartmant alakítanak ki a szobabérlők házában. 2001-ben újabb 40 lakást is építenek. Az önkormányzat kedvezményes árú telkek piacra bocsátásával és az első lakáshoz jutók támogatásával is ösztönözni kívánja a magánerős építkezéseket. A közelmúltban Salgótarjánban is felpezsdült az ingatlanpiac. Egy 54-56 négyzetméteres lakás ára éveken át 1 millió forint körül mozgott, de ma már ezeket a lakásokat sem lehet megvenni 2 millió forint alatti áron. Egy sátortetős, 100 négyzetméteres családi ház 4-5 millió forintba kerül. A lakosok száma egyébként még ma is évente hatszázzal csökken és az inaktívak aránya meghaladja a 60 százalékot
Nagy segítséget jelentene, ha megépülne a Salgótarjánt elkerülő tehermentesítő út. Egy felmérés szerint naponta több mint 10 ezer jármű halad át a városon, de ha megépülne a tehermentesítő út, akkor a forgalom az egyharmadára csökkenne. Az eredeti megállapodás szerint, amelyet három éve kötött az önkormányzat és az illetékes minisztérium, 1998-ban meg kellett volna kezdeni a mintegy 5 milliárd forintos beruházást. Ez évben kezdődik a Salgótarjánból Hatvan felé tartó 21-es út korszerűsítése. Mintegy 1 milliárd forintos ráfordítással két körforgalmi csomópontot alakítanak ki és kétszer két sávosra bővítik az utat az ipari park bejáratáig. A 2002-es ütemre a költségvetésben nincs pénz, pedig Puszta Béla szerint a város fejlődését is korlátozza, ha a befektetők a rossz út miatt nem érik el a várost Budapestről egy órán belül, és ezért nem ide települnek.
A következő öt-hat évben megoldandó feladatok között van a belterületi útépítés - mintegy 50 kilométernyi utat kellene aszfaltozni. Járdákat, lépcsőket kellene építeni, fel kellene újítani a játszótereket és javítani kellene a hulladékgyűjtés városon belüli megoldásait. Mindez valószínűleg évi 200-250 millió forintot igényel.
Az idegenforgalomban az önkormányzat elsősorban a várturizmusra helyezi a hangsúlyt. A Kincstári Vagyoni Igazgatósággal együtt rekonstruálják a salgói várat és megtisztították a somoskői vár környékét. Említésre méltó a bányamúzeum is. Ha sikerül rá EU-támogatást szerezni, akkor 2002-ben kétmilliárd forintos fejlesztéssel síterepet alakítanának ki Salgótarján közelében. A cél az, hogy azokat a síelni vágyókat, akik amúgy is a város közelében haladnak el, amikor a Tátrába tartanak, inkább Salgótarjánba csábítsák. Szállodai kapacitások vannak és kiválóak a falusi turizmus fellendítésének a feltételei is. Az idegenforgalmi fejlesztések között kell említenünk a Fő tér átalakítását. A tervek szerint 1 milliárd forintos ráfordítással a felszín alatt parkolóházat építenének, a teret pedig kulturális és városképi szempontok figyelembevételével felújítanák.
V. É.
