Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kecskemét 1990-től a zöldmezős beruházások egyik legfontosabb magyarországi célpontja - állítja Szécsi Gábor polgármester. Olyan cégek telepedtek meg a városban, mint a Thyssen Production Systems Kft., a Rösch Mode Textil és Ruházati Üzem Kft., a svájci Phoenix Mecano Kecskemét Kft., a Hilti Szerszám Kft., a Hanwha Élelmiszerek Magyarország Kft. és a Digital Disc Drives Gyártó Kft. Ezek közül nem egy tovább is bővül: az idén 1,5 milliárdot ruház be a német Thyssen, a Phoenix Mecano pedig 1 milliárd forintot. A meglévő vállalatok privatizációja révén települt ide a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. és a mára több cégre bomló Cofinec. A nagyobb vállalkozások között említhető az Univer Szövetkezet, a Kunság Volán Rt. és az Autoflex-Knott Kft. A jelentős cégek közé tartozik a Kész Kft., az egyik legnagyobb magyar építőipari vállalkozás. A társaság idén mintegy egymilliárd forintból új üzemcsarnokot is épített a városban.
A növekedés dinamizmusát illusztrálja az az adat is, hogy a fejlődés motorjának számító gépipari beruházások volumene az 1995-ös 929 millió forintról 1997-re csaknem 1,5 milliárd forintra nőtt. Az iparág nettó árbevétele 1997-ben a három évvel azelőttinek a 275 százaléka volt, exportja pedig 356 százaléka. A növekedés természetesen akkor is jelentős, ha az összes ágazatot vizsgáljuk: ugyanebben az intervallumban a nettó árbevétel csaknem 93 százalékkal, az export pedig 221 százalékkal nőtt. A nagyobb kereskedelmi láncok közül jelen van a Tesco, a Penny Market és Praktiker. Most készül áruházat építeni itt a Cora és a Metro. A Pólus Róna-bevásárlóközpontot már működik, a Plaza pedig hasonló létrehozását tervezi.
Ezen beruházások következménye többek között az, hogy Kecskemét lakossága - egyedül a megyei jogú városok között - az utolsó öt évben nőtt 2,5 százalékkal. Ennek - a jó munkalehetőségeken kívül - az az oka, hogy a nagyvállalkozások hozzák magukkal a munkaerőt. Az önkormányzat egyébként igyekszik mindenben a letelepülő cégek segítségére lenni; amellett, hogy - akár 50 százalékos kedvezménnyel is - vásárolhatnak telket és adókedvezményeket kapnak, minden segítséget megadnak lakóparkok építéséhez, idegen tannyelvű képzési formákat vezetnek be, és rendkívül rugalmasan gyorsan intézik az ügyeket. A helyhatóság igyekszik szolgáltatóként eljárni: a lehető legtöbb információt adja, és ha igény van rá, felveszi a kapcsolatot a szakhatóságokkal is. A város kamatmentes hitellel is segíti a közepes vállalkozásokat: évente két alkalommal írnak ki pályázatot munkahelyteremtésre vagy berendezések vásárlására. A hitel összege általában 4-5 millió forint, és egy pályázó egy évben kétszer is igénybe veheti. Az idén 50 millió forintot fordítottak erre a célra. A pénzből legalább 15 középvállalkozó részesült.
Kecskemét három működő ipari parkja közül egy az önkormányzat tulajdona. Ebben javarészt zöldmezős beruházások kaptak helyet, és mára már betelt. 15 vállalkozás települt ide, 40 százalékuk termelő, 50 százalékuk pedig kereskedelmi cég. A jellemző iparágak a gépgyártás és az élelmiszer-feldolgozás. A legnagyobb befektető a Cora, amely miután megkapta az építési engedélyt, várhatóan jövőre épít fel itt egy hipermarketet. Az ipari park területe eredetileg 27 hektár volt, de - miután a vállalkozások megvették a földjeiket - mostanra 5 hektárra csökkent. Az önkormányzat nemrég vett egy újabb 5 hektáros földdarabot, és a tervek szerint még egy 60 hektáros területet is vásárolnak. Az eddigi gyakorlattal ellentétben a jövőben nem lehet majd földeket venni az ipari parkban, hanem csak bérelni lehet azokat - mondta a polgármester.
A kedvezményekben az önkormányzat a nivellálásra törekszik; a kereskedelmi cégek a rendeletben leírt kedvezményeket kapják, a termelő cégek pedig - egyedi megállapodások alapján - ezeknél nagyobbakat. Az iparágak közül elsősorban azokat preferálja a város vezetése, amelyek korábban is jellemzőek voltak Kecskemétre: az élelmiszer-feldolgozást, az alkatrészgyártást, a gépgyártást.
Az egyik magántulajdonú ipari parkot a Kész Kft. üzemelteti. Ennek területe tíz hektár, jelenleg 17 százalékos beépítettségű, de kihasználtsága csak hat százalékos. Eddig öt cég települt be, de tizenketten már szándéknyilatkozatot tettek. Az üzemeltető elsősorban az építés-szereléssel, az építőiparral és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozó cégeket várja. A másik ipari park, a Technik Park Heliport gazdája, az azonos nevű kft. 1995-ben vásárolt egy 47 hektáros területet, hogy ott ipari parkot létesítsen. Kiépítették a komplex infrastruktúrát, mintegy 20 ezer négyzetméternyi alapterületű ipari csarnokot létesítettek, 4 ezer négyzetméternyit pedig felújítottak. Évente 15 ezer négyzetméterrel bővítik az üzemcsarnok alapterületét. A terv az, hogy 150 ezer négyzetméter beépített üzemcsarnokban 4-5 ezer ember dolgozzék az ipari parkban.
A város 2000-ben csaknem 14 milliárd forinttal gazdálkodhat. Iparűzési adóból az idén 2 milliárd forint folyt be, központi forrásból 5,5 milliárd forint származik. A városban működő 98 intézmény éves kiadása 8,1 milliárd forint, ebből 1,7 milliárdra nyújt fedezetet a térítési díjakból, illetve az egyéb önkormányzati bevételekből származó összeg. Ezenfelül még csaknem 1,3 milliárd forintot fordít a város a kötelező feladataira; ebből látszik, hogy más - saját és pályázati - forrásokat is igénybe kell vennie. Kecskemétnek 570 millió forintos hosszú távú hitelállománya van. Fejlesztési feladatokra 1,25 milliárd forintnyi pályázati pénzt sikerült szerezni.
Kecskemét infrastruktúrája jobb az átlagosnál - mondta a polgármester. Különösen igaz ez az úthálózatra, de még ezen a téren is sok a tennivaló. Az idén új utakat és eddig egy új körforgalmi csomópontot építtetett a város, és sok utat felújítottak. Az erre fordított összeg meghaladja a 100 millió forintot. A csatornázottság aránya 45-50 százalékos. Ennek az az oka, hogy a városnak nagyon nagy az agglomerált területe. A tervek szerint 2003-ra 70 százalékos arányt érnek el 20 milliárd forintos beruházással, egy regionális program keretében. Ez az összeg már egy új szennyvíztisztító építésének a költségeit is tartalmazza. A megvalósításhoz szükség lesz ISPA- és központi forrásokra is. Az önkormányzati saját erő jövőre 150 millió forint lesz, utána pedig 200 millió forint évente. A finanszírozásba be akarják vonni a lakosságot is. Két külterületi csatornahálózat kialakítására egyébként 200 millió forint támogatást nyert az önkormányzat, a munkálatok még az idén befejeződnek.
A hulladékkezelésben átmeneti megoldásként 1 milliárd forintos ráfordítással a jövő év második felére építenek egy hulladékdepót, amely 5-10 évig lesz képes tárolni a hulladékot. A végleges megoldást az újrahasznosító szemétégető megépítése jelenti. Erre elsősorban az ISPA-támogatásokból lehet pénzt szerezni, és itt - szemben a depó felépítésével, amit egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonú cég végez - mód lenne vállalkozók bevonására is. A 2002 végére 1,5 milliárd forintos költséggel felépülő szemétégető az önkormányzat ipari parkjában lenne.
A lakásállomány felújítására az idén 400 millió forintot nyert a város, amihez még 100 millió forint saját erőt tesznek hozzá. Ebből jövőre több mint 100 lakást újítanak föl, és korszerűsítik a környékükön lévő infrastruktúrát is, többek között az utakat és a közvilágítást. A kecskeméti ingatlanárak magasabbak az országos átlagnál. Egy átlagos belvárosi ingatlan ára négyzetméterenként 150 ezer forint, de nem ritkán eléri a 200 ezer forintot is. Egy 60 négyzetméteres panellakást 3-6 millió forintért lehet megvásárolni. A külterületi telkek ára 5-10 ezer forint négyzetméterenként. Az önkormányzat nemrég több mint száz új lakótelket alakított ki, ahol elsősorban lakóházak vagy kisebb lakóparkok fognak épülni. Intézményi beruházás keretében 400 millió forintból jövőre elkészül az ország egyetlen olyan bábszínháza, amelyet kifejezetten erre a célra terveztek. A Fő tér felújítása 300-400 millió forintba kerül majd, és magába foglalja a burkolat, a bútorzat, a növények cseréjét és a Városháza teljes homlokzatának felújítását. A munkálatokat az idén kezdték, és a tervek szerint 2002-ben fejezik be. Folyamatosan újítják fel a közoktatási és a közművelődési intézményeket; az erre szánt összeg 50-100 millió forint évente. A város vezetősége új sportcsarnok építését is tervezi az egyik újonnan létrejött kertvárosban. Ez is 2002-re lenne kész. A beruházás összege 1,5 milliárd forint lenne, finanszírozása pedig ahhoz hasonló konstrukcióban történne, mint amit a Budapest Sportcsarnok újjáépítésére kidolgoztak.
A tervek között szerepel új fürdő építése is, ahol egyúttal orvosi szolgáltatásokat is nyújtanának. A két-három év múlva megvalósuló beruházás 1,5 milliárd forintba kerülne. Finanszírozásában valószínűleg részt venne az önkormányzat, egy-két vállalkozói csoport és - mivel remélhetőleg biztosít erre a célra központi forrásokat - az állam. Kerékpárút építésére 500 millió forintot szán az önkormányzat. Utóbbiak már sejtetik, hogy cél az idegenforgalom fejlesztése is. Kecskemétnek minden adottsága megvan ahhoz, hogy a konferenciaturizmus egyik fő helyszíne legyen: karakteres a városképe, közel van a bugaci puszta és könnyen megközelíthető a fővárosból. A meglévő szálláshelyeket meg kellene duplázni és kulturális programokkal kell a turistákat a városba csalogatni - mondta a polgármester.
Tartós környezetvédelmi problémája jelenleg nincs Kecskemétnek. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a homokos talaj és a kevés csapadék miatt sok a levegőben a pollen. Az idén 5-6 millió forint jutott a parlagfű irtására, jövőre pedig 10-15 milliót tudnak erre a célra fordítani. Az önkormányzat azt is fontosnak tartja, hogy útépítésekkel illetve útlezárásokkal csökkentse a belváros levegőjének szennyezettségét.
Vámos Éva
