Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Dunaföldvár közlekedési csomópont, ezért jellemző a kereskedelmi cégek túlsúlya. A település régebben inkább mezőgazdasági jellegű volt, de a hajdani három termelőszövetkezet az átalakulás után több kis cégre esett szét, amelyek csak mostanában kezdenek megerősödni, csakúgy, mint a létrejött magángazdaságok. Ma a legnagyobb foglalkoztató a városban a Földvár Gumiipari Szövetkezet, amelynek 150 alkalmazottja van. Vannak még varrodák, faipari cégek, lakatosüzemek. A munkanélküliségi ráta magas, 13,5 százalékos Dunaföldváron. Ennek jórészt az az oka, hogy sokan a viszonylag közeli Dunaújvárosba és Paksra jártak dolgozni, de amikor ezekben a városokban elkezdődtek a leépítések, elsőként a „vidékieket” küldték el - mondja Nagy Gáborné polgármester.
Dunaföldvár fejlődése szempontjából jelentős az egykori szovjet laktanya területén létrehozott 13 hektáros ipari park, amelyet igény esetén még 20 hektárral lehet bővíteni. A parkba már betelepült néhány kisebb üzem, raktár, üzlet és egy kamionparkoló. A vállalkozók a beruházás nagyságától és az új munkahelyek számától függően 95 százalékos kedvezményt is kaphatnak az iparűzési adóból, maximum 3-5 évre.
Az ipari parkhoz kapcsolódó lakópark területén a hajdani tiszti lakásokból csaknem 200 lakást alakított ki az önkormányzat. Az építkezést a Dunaföldvári Ipari és Területfejlesztési Kht. bonyolította. Az önkormányzat az állami lakáspályázaton 98 millió forintot nyert, amiből a tervek szerint 47 egy- vagy másfél szobás lakást építenek, elsősorban öregeknek. Az egyik épületben inkubátorházat és oktatási intézményt akarnak létrehozni. Ehhez két éve nyertek 38,6 millió forint PHARE-támogatást, de azóta sem tudták igénybe venni. Időközben ez az összeg 25 százalékot vesztett az értékéből. Már csak akkor lesz reális esély a megvalósításra, ha a város megkapja a Gazdasági Minisztériumtól a megpályázott 50 millió forintot.
Dunaföldvár költségvetése az idei évre 1,3 milliárd forint, de csak akkor, ha megvalósul a térségi szennyvízberuházás. Enélkül 800-850 millió forinttal számolhat a város. Iparűzési adóból, kommunális és gépjárműadóból 80 millió forint származik, a többi központi forrás, amelyek aránya így csaknem 90 százalékos. Fejlesztésre nagyon kevés jut, évente mindössze 20 millió forint. Ez csak arra elég, hogy a különböző pályázatokon önrészként szolgáljon - vagy még arra sem. A városnak ugyanis 1994 óta fokozott figyelmet kell fordítania pincéi és a partfal megerősítésére. Az ezt célzó pályázatoknál 40 százalék önerőt kell felmutatni. Dunaföldvár esetében ez évi 12 millió forint. A városnak jelenleg nincs hitele, mint a polgármester elmondta, nem is igen tudnák miből törleszteni. Értékesíthető ingatlan vagyonuk már nincs.
Pedig a város infrastruktúrájára igencsak ráférne a fejlesztés. A csatornázottság aránya alig több mint 10 százalékos - ez az arány hasonló egész Tolna megyében. Dunaföldvár és a közeli három település csatornázási gondjait meg tudná oldani egy regionális szennyvíztisztító. A beruházásra szánt 3,5 milliárd forintból elkészülhetne a települések teljes csatornahálózata is. Ebből a pénzből mintegy 500 millió forint az érintett települések saját forrása - ezt a lakosok fizetnék be közműfejlesztés címén -, 740 millió forint pedig a Környezetvédelmi Alap céltámogatása lenne. Most viszont veszélybe került a 740 millió forintos céltámogatás, pedig ha ezt a pénzt nem kapják meg, akkor az egész vállalkozás meghiúsulhat, mert a négy település nem tud ennyi pénzt kigazdálkodni. Ha pedig így lesz, akkor idővel komoly gondot fog okozni, hogy egyáltalán nincs csatornázás Mazocsán és Bölcskén, ahol pedig Tolna megye védett ivóvízbázisa van. A gázt még 1996-ban bevezették mindenhová, telefon, kábeltévé is van. A 64 kilométernyi belterületi útnak több mint az 50 százaléka szilárd burkolatú. A további útépítéseket a szennyvízcsatorna megépítése utánra tervezték.
A központi koncepció szerint a regionális hulladékkezelést kell fejleszteni, ezért elképzelhető, hogy a dunaföldvári szeméttelepet meg kell szüntetni, amely egyébként nem is felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. A dunaföldvári hulladékot egy dunaújvárosi lerakóba vinnék. A dunaföldváriak azonban attól félnek, hogy ha megszűnik a szeméttelep, újra elharapózik az illegális szemétlerakás, mint ahogy az a telep megnyitása előtt volt. A polgármester elmondta: felmerült az ötlet, hogy építsenek egy hulladékhasznosító művet. Már tárgyaltak is egy svéd céggel, de ilyen beruházásra eddig nem lehetett céltámogatást szerezni. Állítólag ez változni fog, de kikötik azt is, hogy csak a 100 ezer főnél nagyobb térségek építhetnek maguknak hulladékhasznosító művet, így Dunaföldvár előtt megint csak bezárul a lehetőség.
A városban viszonylag sok, 250-300 üres lakás van. Ennek az az oka, hogy a lakosság öregszik - a 60 évesnél idősebbek aránya meghaladja a 30 százalékot -, a fiatalok pedig nem tudják megvenni a megürült lakásokat. Pedig Dunaföldváron nem ugrottak meg úgy az ingatlanárak, mint a legtöbb városban; egy 2 szobás lakás ára 3,6 millió forint körül mozog, egy 20 éves, 100 négyzetméteres kertes, családi ház ára pedig 6-8 millió forint. A városban kialakult áldatlan állapoton a polgármester szerint az segíthetne, ha a fiatalok a használt lakásokra is megkaphatnák a szociálpolitikai kedvezményt, és a mostani lepusztult épületek újra az élő lakásállomány részévé válnának.
Dunaföldvár életében nagy gondot okoz az óriási forgalomból adódó légszennyezés. A Duna-híd felújítása miatt most a megszokottnál valamivel jobb a helyzet. Korábban naponta 13,5 ezer jármű ment át a városon. A hídfelújítás ideje alatt eleve ki vannak tiltva a 20 tonnánál nagyobb járművek, és akik tudják, a torlódások miatt elkerülik a várost. A légszennyeződés érezhetően csökkent, de ez nyilván csak jövő év szeptemberéig tart, amikorra a munkálatok befejeződnek. Az elkerülő út megépítésére azonban kínálkozik egy lehetőség: mivel a vonatközlekedés megszűnik a hídon, megoldható lenne, hogy a hídon áthajtó nagyobb járműveket a város külterületein áthaladó vasúti töltésre tereljék. Ennek az útnak a megépítése a számítások szerint 1,9 milliárd forintba kerülne. A tervek elkészültek, most úgy látszik, két éven belül talán lesz rá pénz is.
Az önkormányzat fontosnak tartja az idegenforgalom fejlesztését is. Nagy Gáborné szerint ebben azért lenne fantázia, mert Dunaföldvár tulajdonképpen az ország közepe, ahonnan egyaránt könnyen megközelíthető Budapest, Pécs, Kecskemét, Szeged vagy például a Balaton. Van Dunaföldváron közvetlenül a Duna-parton egy kemping és egy meleg vizes fürdő is; az utóbbi vizének gyógyvízzé minősítése most van folyamatban. Ahhoz, hogy ezek magas szintű szolgáltatást tudjanak nyújtani, jelentős beruházásra lenne szükség. Átépítik és vízforgató berendezés beépítésével korszerűsítik a strand medencéjét. Vannak vállalkozók által épített panziók, és van egy Dunára néző üdülőfalu, amely az elgondolás életrevalóságát bizonyítja.
V. É.
