Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kiskunhalas hajdan agrárközpont volt. Itt működött az ország egyik legnagyobb állami gazdasága, két nagy termelőszövetkezet, valamint egy állami pincegazdaság is. Ezek mostanára megszűntek, a helyükön több borászattal, italgyártással foglalkozó vállalkozás működik. Közülük jelentősnek mondható a Halasi Borászati Kft. és a kunfehértói székhelyű Arany Kapu Ipari és Kereskedelmi Rt. A város mezőgazdasági kapcsolatai a nagyüzemek megszűnése után is jelentősek maradtak. A számottevő mennyiségű baromfi felvevőpiaca a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Rt., amely több átalakulás és tulajdonosváltás után mára konszolidálódni látszik. Ugyancsak ezen a piacon, annak más szegmensét megcélozva működik a Halasi Csirke H 105 Baromfi-feldolgozó és Kereskedelmi Kft. Kukoricanemesítéssel és -termeléssel foglalkozik a külföldön is ismert Kiskun Kutató Központ.
A hatvanas-hetvenes évek ipartelepítésére az volt jellemző, hogy nagy budapesti gyárak egységei kerültek ide, amelyek a rendszerváltás után megszűntek. Így történt ez az Ikarus, a Ganz-Mávag, a Panyova esetében és erre a sorsra jutott a halasi kötöttárugyár is. Szerencsére ezek sem tűntek el nyomtalanul, hiszen a kötöttárugyár helyén telepedett meg Európa egyik legnagyobb Levis-gyára, és itt kapott helyet a könnyűiparban szintén jelentős termeléssel és piaccal bíró magyarnémet cég, az Ertex Kötőipari és Kereskedelmi Kft. A Ganz-Mávag helyén két nagyobb vállalkozás működik, a kompresszorokat és szivattyúkat gyártó Ganzair Kompresszortechnika Kft., valamint a gázmotorokkal és számítástechnikával foglalkozó Ganz-Set Áramfejlesztő Gyártó Rt.
A városban kifejezetten erős az építőipar. A cégek közül a legnagyobbak a külföldön is sok munkát végző Merkbau Építőipari és Kereskedelmi Kft., a Modinvest Építőipari, Beruházó és Kereskedelmi Kft., valamint a Vízépszolg94 Vízépítő és Szolgáltató Kft. Az építőipari kapacitást jól egészítik ki a nyílászárók gyártásával foglalkozó cégek, mint a BÉFA Bajai Épületasztalos- és Faipari Rt., a Balotaker Kft. vagy a Pelle-Therm Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Komoly tőkeerőt és foglalkoztatást jelent a Halaspack Csomagolóanyag Rt., amely az osztrák Prinzhorn-csoport érdekeltségébe tartozik. A legnagyobb munkaadó mégis a több mint ezer embert foglalkoztató kórház. Kiskunhalas térségi intézményi központ, teljes körű a középfokú intézményi hálózat, ezért nemcsak a vállalkozások viszonylag magas számának, hanem a sok intézménynek köszönhetően is az országos és megyei átlagnál alacsonyabb, 7,5 százalékos a munkanélküliségi ráta.
Kiskunhalason egy 40 hektáros terület tavaly elnyerte az ipari park címet. Az infrastruktúrát a tervek szerint három év alatt építi ki az önkormányzat, körülbelül 500 millió forintos befektetéssel. Tóth Zoltán polgármester elmondta: több befektető is érdeklődik az ipari park iránt.
Kiskunhalas költségvetése 2000-re 4,5 milliárd forint, ami néhány százalékkal magasabb a tavalyinál. Az adóerő új számítása miatt a város személyi jövedelemadóból származó bevétele már második éve 150180 millió forinttal csökkent. Ez egy ekkora költségvetés számára nagy tehernek számít, a pótlása csak vagyonértékesítéssel, illetve hitelfelvétellel lehetséges. A jelentékeny mértékű 500 millió forint iparűzési adót az önkormányzat kénytelen szinte teljes egészében a kötelező állami feladatokhoz rendelt állami normatívák kiegészítésére felhasználni. Az állami feladatok támogatásának aránya durván 70 százalékos, ezért a város lélekszámához képest nagy és jelentős részben regionális ellátást biztosító intézményhálózat működtetéséhez hatalmas forráskiegészítés szükséges. Ezt a körülményt az adóerő-számítás nem veszi figyelembe. A városnak jelenleg 340 millió forintos hitelállománya van, amelynek nagy része működési célú hitel. A költségvetéshez mérve ez önmagában nem lenne katasztrofális, de az évről évre zsugorodó állami finanszírozás miatt egyre nehezebb a kezelése.
Kiskunhalas az 1990-es évek elején infrastruktúráját tekintve még az ország 3-4 leginkább elmaradott városa között szerepelt. Azóta a szilárd burkolatú úttestek aránya közel 70 százalékos lett és csaknem 80 százalékban megoldódott a csapadékvíz elvezetése. A vezetékes víz- és gázellátás 100 százalékosnak tekinthető, és minden igénylő néhány napon belül vezetékes telefonhoz juthat.
A szennyvízcsatornázást illetően az eddigi 40 százalékos ellátottságot a város néhány éven belül 85 százalékosra kívánja fejleszteni. Jelentős rekonstrukcióra szorul a már elavult szennyvíztelep, annál is inkább, mert ennek az objektumnak a tervek szerint a jövőben térségi ellátást kell biztosítania. A teljes csatornázási, illetve szennyvíztelepi fejlesztés a környező települések hasonló problémáinak megoldásával együtt több mint 3 milliárd forintba fog kerülni. A városvezetés nem tartja reálisnak, hogy az ehhez szükséges forrásokat rövid időn belül állami, illetve uniós pályázaton teljes egészében meg lehessen szerezni. A pályázati úton megszerezhető forrásokhoz is jelentős önerőt kell biztosítani, ezért a probléma kezelését úgy tartja megoldhatónak, hogy mintegy egymilliárd forintnyi külső tőkét is bevon a fejlesztésbe. Erre szolgál az a koncessziós pályázat, amelynek az elbírálása a napokban esedékes. Két pályázó vitte el a tendercsomagot, s a város reményei szerint jó ajánlatokból tud majd választani (a tenderről lásd külön írásunkat az 5. oldalon).
A városnak van egy hulladéklerakója, amely 1993-ban épült, tehát viszonylag korszerűnek mondható, de lassan kezd megtelni és az EU-normáknak sem felel meg. Létrejött egy kistérségi társulás arra a feladatra, hogy olyan hulladéklerakót és -válogatót építsenek, amely 120150 ezer, optimális esetben 200 ezer ember hulladékát tudná szakszerűen elhelyezni, újrahasznosítani. A beruházás körülbelül 2 milliárd forintba kerülne. A megvalósíthatósági tanulmány rövidesen elkészül. A beruházás 70-80 százalékát ISPA-támogatásból szeretnék fedezni.
Az önkormányzatnak a kórház gondjaival is foglalkoznia kell. Az intézmény viszonylag jól felszerelt, nincs eladósodva. Most a funkcionális privatizációt tervezik, melynek során a befektető közel egymilliárdos gép- és eszközvásárlással fejlesztené az intézményt. A nemrég megszületett döntés szerint januártól egy öttagú, magyar cégekből álló konzorcium veszi át a kórház működtetését (erről lásd külön írásunkat).
Az idegenforgalom fejlesztésével kapcsolatban szintén komoly tervei vannak a városnak. Kiskunhalasnak Közép-Európában egyedülállóan magas jódtartalmú gyógyvize és erre épült termálfürdője van, ezért elsősorban a gyógy-idegenforgalom fellendítésére készülnek megvalósíthatósági tanulmányok. Ennek már most is vannak hagyományai: tavasztól őszig a fürdő kempingjében számos német, holland és belga vendég pihen. Van olyan elképzelés, hogy gyógyszállót építenének, de a polgármester szerint reálisabb elképzelés lenne a meglévő kapacitások jobb kihasználása mellett a strand épületeinek felújítása és bővítése. Az, hogy melyik elképzelés valósul meg, elsősorban attól függ, hogy mire sikerül befektetőket találni. Az önkormányzat mindenféle együttműködésre nyitott, és várja a különböző ajánlatokat.
A szociálisbérlakás-építési programhoz az idén nem tudott csatlakozni Kiskunhalas, jövőre viszont ezt is meg akarják célozni. A volt orosz laktanyában építhető mintegy 250 lakásnak a fele vállalkozói alapon már felépült, és előreláthatólag két éven belül a másik fele is készen lesz. Kiskunhalason egyébként egy kétszobás lakótelepi lakást 3,54 millió forintért lehet vásárolni, a beépíthető belvárosi telkek ára 1520 ezer forint négyzetméterenként. A családi házak négyzetméterára 100120 ezer forint között mozog, de nagyobb családi házakat ennél lényegesen olcsóbban is lehet vásárolni.
V. É.
Kiskunhalason jelenleg 2 százalék az iparűzési adó, a mezőgazdasági termelők esetében pedig 1,2 százalék. Az ipari parkba betelepülő vállalkozások generális szabály szerint az első évben 50, a másodikban 30, a harmadikban 15 százalékos adókedvezményre számíthatnak, de jelentős munkahelyteremtő befektetés esetén a beruházó egy bizonyos időszakra teljes adómentességet is kaphat. Az 500 millió forintot meghaladó beruházás esetén három évig adómentességet, illetve további adókedvezmények adhat a képviselő-testület. Adókedvezményben részesülnek a vállalkozók az oktatási intézményekkel kötött megállapodás keretén belül foglalkoztatott ipari tanulók, a megváltozott munkaképességűek és a tartósan munkanélküliek foglalkoztatása esetén. További 20 ezer forint/fő adóalapból levonható kedvezmény vehető igénybe, ha a foglalkoztatottak száma legalább 10 fővel nő. Jelentős akár a fizetendő adó 40 százalékát is elérheti a fejlesztési jogcímen elérhető adókedvezmény. A jelenlegi vállalkozói kör az aktuális fejlesztésektől függően évi 3555 millió forintnyi adókedvezményt szokott igénybe venni.
